Archívum

2020. szeptember 28.

Séta a Trianon emlékműhöz Hajdúszoboszlón

Hajdúszoboszló városában 2020. június 04-én új emlékmű került felavatásra, ezen alkotás mindenki számára kiváló célpont egy kellemes sétára. Elolvasom

Szeretnéd te is megosztani a hajdúszoboszlói élményedet a nagyközönséggel? Küld el a történetedet nekünk!

Megosztás
2015. július 23.

Városi erődfal maradvány

Hajdúszoboszló legrégebbi épített öröksége, a hajdani városfal megmaradt része és a sarokbástya, mely jelenleg a Kálvin téren a Református templom mellett található.

Hajdúszoboszló települést 1606 szeptember 2-án ajándékozza Bocskai István erdélyi fejedelem a Halasi Fekete Péter vezette hajdúknak. A katonai rendben élő hajdúk a város területét tizedekre osztják és kialakítják a hajdúvárosokra jellemző kéttelkes városszerkezetet, majd a várost hajdúpalánkkal, később fallal veszik körül. Ennek egy része látható még ma is a város főterén a Református templom mellett. Elolvasom

2015. január 13.

Bika Vendéglő

A Kisbikának is mondott 1871-ben épült épület nemcsak szálloda és vendéglátóhely volt, de a város kulturális életének egyik központja is.

Az alföldi kisvárosban gyökeres változások indultak meg a vasúti közlekedés 1850-es években kezdődött fejlesztéseinek köszönhetően. Az élénkülő utas és kereskedelmi forgalom arra késztette a város elöljáróit, hogy korszerű, hosszú ideig szolgáló vendégfogadókat építtessen. Így kezdődött el a BIKA vendéglő építése, majd megnyitása 1860-ban.

Az 1870-es évekre a városnak múlhatatlan szüksége lett egy olyan vendéglőszállóra, ahol hivatalos vendégeit, vagy a különböző ügyek intézésére a városba érkező küldötteket, tisztségviselőket megfelelő körülmények közt el lehetett szállásolni. A BIKA vendéglő – amellett hogy itt részesültek ellátásban a város hivatalos vendégei – a társasági és közéletnek is jelentős színtere lett.

A vendéglátóhely 1871-ben készült el, mely most is látható Hajdúszoboszló főterén. Az egyemeletes épület a Kossuth utca sarkán, városi telken kapott helyet. Az országútra néző homlokzati része úgy lett felépítve, hogy az a városház felől kiinduló és a Kossuth utcáig terjedő épületsorral egy vonalba kerüljön. Az épület előtt üresen maradó térséggel a piactér mintegy kétszeresére növekedett.

A vendéglő bejárata az épület közepén a térről nyílt, és lépcső vezetett az emeletre. A vendégszobák, és egy nagy tágas étterem itt kapott helyet. A földszinten szintén a térre néző üzlethelyiségek sorakoztak. A Kisbikának is mondott épület nemcsak szálloda és vendéglátóhely volt, de a város kulturális életének is egyik központja lett. Az emeleti nagy étterem színházi, műkedvelő előadások tartására, politikai jellegű összejövetelek céljára egyaránt használhatók voltak.

Az 1930-as években a vendéglátás színhelye a fürdő környékére tevődött át. A Bika vendéglő emeleti részébe az állami adóhivatal költözött. 1950-től az adóhivatal helyén a honvéd kiegészítő parancsnokság működött. Ez követően az egész épület a vendéglátó vállalat használatába került. Változott a neve is. Volt Délibáb presszó, Bástya cukrászda, jelenleg az épületben a Nelson Hotel, Étterem és Cukrászda működik.

Az épület térre néző főhomlokzatát a földszinti és az emeleti ablakok két részre tagoják. Az alsó szinten téglalap alakú, míg a felsőn ívelt és párkányozott ablakok láthatók. Az emeleti ablakokat négy egyenes vonalú oszlop is elkülöníti egy mástól 2+6+2 megosztással.

A “Kisbika Vendéglő” már több mint 140 éve áll őrt Hajdúszoboszló főterén. Elolvasom

2015. január 13.

Városháza

A régi nádfedeles városháza helyett 1818-ban helyezték le az alapját a napjainkban is ismert hajdúszoboszlói városháza épületének, mely mai formáját az 1896-ban a honfoglalás millenniumának évében nyerte el.

A régi nádfedeles városháza helyett, mely rendeltetésére már alkalmatlannak bizonyult, újat kellett építeni. A református templomot felépítő Rabl Cornelius debreceni mesterrel létre is jött az egyezség. A mester elkészítette a tervrajzot, és 1818. május 20-án “letétetett a fundamentuma a templommal által ellenben építendő városházának.”

A “Belső csapszék” helyére emelt egyemeletes épület bejárata az udvar felől volt. Mindkét szint helyiségei előtt bolthajtásos folyosó húzódott. A földszintről a bolthajtások közt felmenő hat oszlop tartotta az emeleti folyosót és a tetőzet udvarra eső szakaszát. A folyosókról nyíltak a hivatali helységek bejáratai. Az emeletre vezető lépcső alatt kapott helyett a fogda. A templom felé néző utcai homlokzat az által, hogy a középső rész, melyben a nagy tanácsterem kapott helyet, egy méternyire kijjebb lett helyezve a másik két falsíktól, az épület hármas tagozódású lett.

Az építkezés három évet vett igénybe. A munkálatok utolsó szakasza az ablakok üvegezése és a sárkemencék elkészítése volt. Ugyanis a hivatali helyiségeket szalmával, csutkával fűtötték. “Vaskemencék csak később kerültek a szobákba.

A városháza mai formája 1896-ban a honfoglalás millenniumának évében alakult ki. Ekkor toldották hozzá a Rákóczi út felé eső negyedik szakaszt. Ez ugyanúgy előrébb került, mint a korábbi épület középső része. Ez által nyerte el a városháza homlokzata mai alakzatát.

A városháza templom felőli részén 1935-ben egy figyelemre érdemes átalakítás történt. Az egykori strázsamesteri szoba feláldozásával itt nyitottak főbejáratot. Az átalakítást, és a díszkapu elkészítésének költségeit Stahler Dániel helybeli gazdag és előkelő személy vállalta.

Az épület egésze pedig az 1970-es években majd 1998-ban kapott teljes felújítást. Ez utóbbi nyomán a homlokzat színeiben is változatosabb lett. Így szemlélhetjük ma a vízszintes tagoltságú, nyugodt hatást keltő, klasszicista elemeket mutató épületet. Az emeleten lévő 4-4 félköríves ablak közt ugyanannyi korinthoszi féloszlop helyezkedik el. Fölöttük a tető szegélyeként alacsony, hat szakaszra osztott, áttört kőkorlát húzódik.

Esti fényszórós megvilágításban a több mint 180 esztendős városháza különösen szép látványt nyújt. Elolvasom

2014. július 23.

Csanády Borház

Lakótelep és egy hatalmas víztorony szomszédságában szerencsés túlélő az 1806-ban épült Csanády Ház az alföldi puszta legősibb, Hajdúszoboszló legidősebb népi lakóháza. Ez a Csanády porta egy kis sziget, kis múlt, egy kis történelem, egy megmentett műemléki érték nemcsak a tulajdonosainak, hanem Hajdúszoboszlónak is.

Egy kis történelem:
A ház valamikori birtokosai a Csanádyak a hajdúkerület előkelőségei közé tartoztak és Bocskai István rokonai voltak, címeres oklevelet I. Lipót királytól 1690-ben kaptak. 1710-1790-ig ez a család adta a kerületi, hajdúfőkapitányokat, de az elkövetkezendő időszakban is olyan jeles személyeket adtak a hajdúságnak generálisokat, táblabírákat. Mikszáth Kálmán országgyűlési karcolataiban is sűrűn hivatkozik Csanády Sándorra, aki a hajdúkerület országgyűlési képviselője volt.
Azt nem lehet tudni, hogy az 1800-as eleján években kik laktak az épületben, de a 24-ik órában megmentett műemlék, a hajdani csanády birtokon helyezkedik el, nevét is innen kapta. Ez a ház megélte a reformkort, a szabadságharcot, a kiegyezés korát, a boldog békeidőket, az I. és II. vh, de főleg az a nagy érdeme ennek az épületnek, hogy túlélte az utóbbi 40 évet.

A ház stílusa:
A nádfedeles vályogfalú, klasszicista stílusban épült lakóház legszebb része a hármasívű oldaltornác, mely eredeti formájában lett felújítva, tehát úgy néz ki, mint mikor 1806-ban épült.
A Csanády Ház lakóháznak épült, az építészeti stílusa miatt viszont nagyon hasonlít a sóút mellett kiépült csárdákhoz. A szobákban századforduló Gusztáv Bekker szerkezetű falióra, fényképek, búbos kemence, 200 éves karnisok láthatóak, a kis szoba úgy néz ki mint ahogy valamikor egy paraszti lakás nézett ki.

Csanády pince és borozó:
A műemléki épület alatt található a Csanády pince és mellette a borozó, ahol ízes magyar borokat kóstolhat az idelátogató. A kóstolást követően a bő kínálatból vásárlás is biztosított.

A Csanády Borház az alábbi borkóstoló programot kínálja egész évben:
– Alap/Standard borkóstoló (6-féle bor,borkorcsolyával): 1500.-Ft/ fő. min. létszám 6 fő
– Prémium borkóstoló (6-féle bor,borkorcsolyával): 3000.-Ft/ fő.min. létszám 6 fő
– Felár ellenében hidegtál, sajttál is igényelhető.

A borkóstolós program iránti igényt minimum 1 nappal a választott időpont előtt szükséges jelezni.
A téli időszakban a borkóstolós programok csak nagyobb létszámú csoport érkezése esetén biztosított. Elolvasom

2011. március 27.

Gazdaház

A Gazdaház, a helyiek által Czeglédy házként ismert hagyományos népi lakóház, műemlék épület, Hajdúszoboszlón, a Vasvári Pál utca 40 alatt, a fürdőtől távol, a város szélén található.A legutolsó felújítását követően korabeli bútorokkal berendezett épületben a Gazdaház Múzeum működik. A ház előtti Gyógynövénykertben mintegy 50 fajta gyógynövény díszlik.Az állandó kiállítás, a Köpöly nadály, frászkarika, a gyógyító eszközöket, a népi gyógyítást mutatja be, de emellett a berendezési tárgyak segítségével a régi életmóddal is megismerkedhetnek a látogatók.A kézműves műhelyben látható a Zománcedények és a 100 év 10 perc alatt című kiállítás is, a régi háztartások konyhai és egyéb edényeivel, eszközeivel, bútoraival.Rendszeresek a felnőtt-, és gyermekcsoportok, családok részére eleink háztartási munkáit bemutató, előre meghirdetett programok, melynek elemei: keltetés, szövés*, szappanfőzés*, gyertyamártás*, textilfestés*, befőzés – tartósítás, aszalás, sár- agyagmunkák, tésztakészítés*, papírmerítés, lekvár főzés, káposztasavanyítás, kenyérsütés*, kolbásztöltés. (A *-gal jelölt programokat az év bármely szakában megrendelhetőek, ám a meg nem jelölt programok az tervezett, és meghirdetett időpontokon kívül, csak csökkentett tartalommal valósíthatóak meg. )A látogatók részt vehetnek a bemutatott munkákban, maguk is kipróbálhatják hogyan készítették egykor, és hogy készíthetőek ma is, hagyományos módon a tárgyaink, és élelmiszereinket.A programok legalább 8 fő részvétele esetén a meghirdetettől eltérő időpontokban is megrendelhetőek.A portán tovább élnek a régiek hagyományai, programokon kipróbálható a hagyományos népi kézművesség számos fajtája. Fontos megtartani a régi tárgyalkotó technikákat, páratlanul gazdag mintakincsünket. Egyedi használati és dísztárgyak, gyermekjátékok, lakástextilek készülnek hagyományos, illetve mostanában ismertté vált technikákkal.Az kézműves programokon a tárgyak a természet adta alapanyagokból, hagyományos technikával készülnek, de emellett fontos az újrahasznosítás: hisz a háztartásban feleslegessé vált, hulladéknak számító anyagok is alapanyagok készíthető ezekből is hasznos, esztétikus, egyedi tárgyak. Az érdeklődők meg is tanulhatják a különféle díszítő, tárgyalkotó technikákat a kézműves foglalkozásokon.A Gazdaház gyógynövény kertjét, a benne található növényeket, fitoterapeuta mutatja be az érdeklődőknek. A látogatók megismerkedhetnek gyógynövényekkel, termesztésükkel, begyűjtésükkel, felhasználásukkal, alkalmazásukkal, mely betegségekre javallottak, mik az esetleges ellenjavallatok a használatukkal kapcsolatosan. Az előzetesen bejelentkezett látogatócsoportok tagjai gyógyteákat is kóstolhatnak.
Nyitva tartás: Hétfő-Péntek 9.00 – 12.00
Szombat: előzetesen meghirdetett programok szerint
Belépőjegy árak:
Felnőtt 1000.-Ft
Gyerekek 3 éves korig ingyenesen látogathatják
TKM egyesület tagjainak 50% kedvezmény
A szállás.hu kuponjával 10% kedvezmény Elolvasom

2011. február 2.

Szent László Római Katolikus Templom

A Hajdúszoboszló katolikus temploma, a Szent László Római katolikus templom barokk stílusban épült 1776-ban.

A Római katolikus templom belsejét díszítő freskók Takács István egyházi művész munkája, mely a 30-as években készült. Az alkotás az egyházi témákat ötvözte a város életét meghatározó adottságokkal, mint a gyógyvíz megtalálása, vagy a Hortobágy közelsége. A Bocskai utcában található katolikus templom eme freskókkal Hajdúszoboszló egyik egyediségének számít. A templom érdekessége, hogy II. János Pál, mint krakkói érsek is járt ebben az egyházi szentélyben. Elolvasom

2011. február 2.

Református Templom

Hajdúszoboszló város legrégebbi műemlék épületei a helyi református templom és a mellette húzódó városi erődfal maradványai.

Az épületek együttesen a város szimbolikus jelképei is egyben. A református templom barokk stílusban épült az 1700-as évek elején. Bővítése 1818-ban történt, mely során klasszicista stílusjegyeket használtak az építők.

Az egyházi épületet 2000-ben teljesen felújították. Az épületben több régi múlt idéző ereklye látható, mint a Mózes-szék 1816-ból, vagy a szószék terítője 1937-ből, melyre a város címere van hímezve. Az istentiszteletek mellett ez a templom többször is otthont ad hangversenyeknek, énekkari esteknek.

A hajdúszoboszlói református templom szeretettel várja a városba érkező fürdőző vendégeket is. A templom egyik egyedi kezdeményezése az épületben található nagy Magyarország térkép, melyen az istentiszteletek végeztével, kis gombostűvel jelöli minden távolról érkező testvér szülővárosát. A gyülekezet és a hit nagyságát e térképen található sok-sok gombostű is szimbolizálja. A templom nyitvatartási idő szerint látogatható, azon kívül előzetes bejelentkezéssel. Elolvasom

2011. február 2.

Görög Katolikus Templom

Hajdúszoboszló Görög katolikus temploma a város központjában, a Szilfákalja utca 4. szám alatt, a Kulturális Központ szomszédságában található.

A templomot, mely egyben Hajdúszoboszló legifjabb temploma 1994-ben építette a városi görög katolikus közösség. A tervező Lengyel István, aki az építkezésnél a modern alapanyagokat és a bizánci építészeti jegyeket együttesen alkalmazta. Ez által új épített öröksége lett a Hajdúszoboszlónak, melyben egyesül a modern építészet és az ókori művészet.

A templom belsejét díszítő ikonok Latorcainé Újházi Aranka munkái. A templom látogatható.

Liturgikus rend:
Hétfőtől péntekig: 08.00 Szentliturgia
Vasárnap és ünnepnap: 09.30 Utrenye; 10.00 Szent Liturgia Elolvasom

2011. február 2.

Harangház és festett jelfái

A harangház Hajdúszoboszló új épített öröksége, Oborzil Edit iparművész és Rácz Zoltán építész együttes alkotása, mely szimbóluma is egyben a városnak.

A Harangház Hajdúszoboszló legfiatalabb építészeti alkotása, mely a városnak adományozott Oborzil harang-hagyaték elhelyezésére és bemutatására szolgáló épület.

A kör alaprajzú nyitott építménynek, megőrző és bemutató szerepe van, melyben a Hajdúszoboszló részére hagyatékozott 50 db alumínium harang került elhelyezésre. Az épület megtervezésekor Rácz Zoltán építőművész több jelképrendszert alkalmazott, hiszen a Harangház négy darab pillére a négy évszak, a négy égtáj és a harangrendszer kezdőpontjait is jelöli.

A Harangház épülete a Gyógyfürdő és a város főutcája közötti parkban van elhelyezve, az építmény az építész szerint a jelképes kárpát medencét jelenti, melybe csordogál a szomszédos parkban lévő három darab festett jelfa tövéből induló négy forrás.

A három darab festett jelfa szellemiségében teljes mértékben segíti illetve felerősíti az épület funkcionális és eszmei szerepét, értékét. A három jelfa a Turul legendát, a Csodaszarvas történetét és az Életfához fűződő mese és mondaköröket jeleníti meg és azokat a színezetükkel is hangsúlyozzák.

A három jelfa elnevezése Turulo, Csodaszarvas és Lélekmadár. A jelfák az alábbi küldetéseket hivatott jelképezni a világban:
a Turulo a magyarság, az Árpád-ház küldetésének beteljesülését
a Csodaszarvas az elődeink égi értékeket felismerő tudásán alapuló földi küldetését
a Lélekmadár isten fája, az életfa, az újjászületés képességének jelképe.
A jelfákon ősi rovás írással az alábbi feliratok olvashatóak:
Turulo: Áldott szép Nap, fényes szép Nap, hajnalodva megszületik, megjelenik, fényesedik
Csodaszarvas: Követ vagyok ég Atyától, Küldött vagyok nagy törvénytől
Lélekmadár: Megérik a Föld is egy új születésre

A Harangház harangjai egyedi alkotások, melyek létrehozásánál a művészeket a XI-XII. századi kőfaragvány, ötvösmunka, ékköves berakás, palástminta, hímzés és zsinórozás ihlette. A harangok szimbólumai szorosan köthetőek az államalapítás korához, a kis tó körüliek kifejezetten Szent István emlékezetére készültek, és mindegyiken egy-egy latin nyelvű mondat olvasható államalapítónk törvényeiből. Innen kedve a történelmi tabló egy helyben, mint a Feszty-körkép, az épület peremén álló faoszlopok faragásain vonul körbe, Szent István korától napjainkig. A medence, vagyis az államalapítás utáni első oszlop a XI-XIV. század állandó háborúskodásait ábrázolja. A további oszlopokon látható faragványok az alábbiakat ábrázolják:
2. oszlop: a Közép-Európában zajló hatalmi viszályok, a török hadsereg hódítása, a Nándorfehérvári csata győzelmét
3. oszlop: a reformáció és a kálvinista vallás térhódítása, ahol jelképként megjelenik a bárány és a pelikán, aki saját magát áldozza fel fiókáinak
táplálásáért
4. oszlop: a három részre szakadt Magyarország
5. oszlop: a Habsburg dinasztia uralmát jelképezi, mely négyszáz évig tartott
6. oszlop: a Rákóczi féle szabadságharc
7. oszlop: 1848-49-es szabadságharc, időrendben is ide illeszkedik be a Kölcsey Harang, mely a 6. és 7.-es oszlop között áll
8. oszlop: az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte, a dualizmus kor
9. oszlop: Trianon, a történelmi Magyarország széthullása
10. oszlop: 1956, 1989 „szabadok vagyunk”
11. oszlop: Hogyan tovább?

Ha Hajdúszoboszlón pihen, sétáljon el Ön is a Szent István Parkba és csodálja meg a Harangház egyedi épületét a hozzá tartozó faragott oszlopokat, valamint a mögötte lévő parkban a festett jelfákat. Elolvasom

A weboldal használatával hozzájárul a sütik használatához. Részletek...

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close