Archívum

2022. október 20.

Gyógypark és sétány élménypontokkal

Látványosan megújult a hajdúszoboszlói strandfürdő és gyógyfürdő előtti gyógypark környezete és városunk turisztikai főutcája a Mátyás király sétány. A strandfürdő nyári főbejáratától a sétány végéig számos élményelem várja a városba látogatókat az Alföld fővárosában.

Hajdúszoboszló komplex turisztikai fejlesztése keretében új szökőkutakkal és élményelemekkel gazdagodott Európa legnagyobb fürdőkomplexumáról ismert fürdőváros Hajdúszoboszló. A projekt keretében kicsit több mint egy év alatt teljesen átalakult a strand főbejáratától indulva a város gyógyparkjának a Szent István parknak egy része és a Mátyás király sétány. Mostantól egy attraktív sétálóutca, számos új kényelmi elem és több élménypont fogadja a helyieket és a pihenni érkezőket.

A megújulás a strandfürdő és kicsiket és nagyokat egyaránt elkápráztatja majd például a kishajóúsztató, a végében egy guggoló, papírhajóját éppen a vízre helyező kislánybronz szobrával. Ahogy igazi különlegesség a Föld hangja installáció, amelynél a felszín alatt futó, a föld felett sárga tölcsérekben végződő, fémből készült elemek vezetik fel hozzánk a mélyebb rétegek morajlását és egy 3D-s festmény is szimbolizálja a termálvíz lelőhelyét jelentő mélységet. Ezeken felül a parkban két szökőkút, egy Debrecent és egy Hortobágyot jelképező térelem, néhány világító pihenőpontok is helyet kaptak.

Az élménypontokról bővebben
Szent István Park
Hajdúszoboszló központi parkja kiemelt szerepet kapott élménypontként. Városunk gyógyhely, mely Pávai Vajnak Ferenc kitartó munkája nélkül nem valósulhatott volna meg. Juha Richárd szobrászművész által készített egész alakos szobra a Gyógyfürdő bejárata előtt látható. Az élménypontot a mélység és a hullám/patak ihlette. A mélység az 1100 m mélyen lévő termálvíz lelőhelyét szimbolizálja. A mélységérzetet Kálvári József és Alim Adilov 3D-s burkolatfestése érzékelteti. A park szerves részeként került kialakításra a kishajó úsztatómedence, ahol Juha Richárd másik alkotása, egy bronz kislányszobor ül, aki éppen egy papírhajót helyez a vízre, ezzel biztatva mindenkit, hogy kövesse példáját. A tér játékosságát tovább színesíti a Föld hangja elnevezésű installáció, lehetőséget adva a játszani vágyóknak „titkos üzenetek” átadására, a föld „hangjait” meghallgatni. A Szent István park tengelyében található Hajdúszoboszló felírat, mint a „város kapuja” térelemtől haladhatnak tovább a látogatók a megújult sétányra.

Idő és tér
A Mátyás király sétány elejére érve az „Idő és tér” nevű élményponton találhatjuk magunkat. Ez a rész a nyári forgatagban a megfelelő világításnak és a tér kialakításának köszönhetően egy utcai színpadként is funkcionálhat, ahol a helyi művészek és tehetségek szereznek maradandó élményt az arra járóknak, akik az itt elhelyezett padoknak köszönhetően pihenhetnek meg egy kellemes zenei élmény vagy séta közben. A tér ezen részét a burkolaton látható szélességi és hosszúsági fokokkal ellátott iránytű teszi még színesebbé.

Cívis
Ez az élménypont Debrecen közelségére, a desztináció székhelyére hívja fel a figyelmet, ahol a turistákat változatos programok várják, itt töltött pihenésük idején. A kapu tetején kialakított Debrecen feliratú tábla árnyékot vetve mutatja be a város közigazgatási határát jelképező képet. A hullámzás által kialakított alakzat egy szalag formában körbefutva formál hol kaput, hol alagutat, mely a két város szoros és változatos kapcsolatát hivatott szimbolizálni. A forgatható kockajáték és a testről lenyomatot vevő 3D tábla mindenkit játékra invitál.

Fény és Hullám
A sétány pulzáló élménypontja a „Fény és a hullám” elnevezést kapta. A város lüktető szívét a gyógyvíz táplálja, ez inspirálta a vízmolekulákra vagy buborékra emlékeztető ülőhelyek alkalmazását, hullámos vonalként való elhelyezését. A világító padokon megpihenve megfigyelhető, felidézhető a sétány, a város élettel teli pezsgése. A buborékokat követve a víz és Hajdúszoboszló együttes hullámzása jelenik meg szimbolikusan. A víz jelképeit az esti fények teszik egyedivé.

Gyermek színpad
Érdemes megpihenni a „Gyermekszínpad” elnevezésű élményponton, ahol a levendulák kellemes illatfelhője veszi körül az arra sétálókat. Napközben az itt kialakított megdöntött felület akár napozásra is alkalmas, ami egyben színpadként is tud funkcionálni. Az itt elhelyezett utcabútorok esténként hangulatos színekben pompáznak.

Hortobágy
A „Hortobágy” nevű élménypont a pásztor hagyományoknak állít emléket, mely a tájegység jellegzetes foglalkozása volt hosszú éveken keresztül. A szoborcsoport központi alakja Győrfi Lajos alkotása, a bajuszos juhász, aki gazdagon díszített, jellegzetesen vállra vetett cifraszűrben, kampós végű pásztorbotjára támaszkodik. A cifraszűr rojtos, magyaros mintákkal díszített viseletén még magyar címerábrázolás is felfedezhető. A juhász mellett az Alföld két ikonikus állata látható: a hűséges pulikutya, illetve az egyik felvigyázott rackajuh. Az állatok Győrfi Ádám alkotásai.

Bolyongó
A „Bolyongó” elnevezésű élménypont a környék élővilágának felfedezésére hívja fel a figyelmet. A 20 oszloppal ellátott tér egy nádas imitációja. Az oszlopok között sétálva felfedezhetőek a térség jellemző állatai, érdekességként magasságuk is megismerhető az oszlopokon jelzett led csíkok által, akár saját magasságunkhoz hasonlítva. A felfedezők a tér közepén találják Juha Richárd tapintható bronz domborműves térképét a környék nevezetességeivel. Az est fényeiben a „nádszálak” világításukkal csábítják a kalandorokat.

Kultúra hídja
A „Kultúra hídja”, egy szimbolikus elnevezés ennél az élménypontnál, mely a különböző nemzetiségek, kultúrák általi szeretetet kívánja megjeleníteni, melyet a Hajdúszoboszlóra látogató vendégektől tapasztalunk nap mint nap. E pont napközben és este egyaránt a Mátyás király sétány igazi látványossága. Az élményelem igazi szépségét az árnyékok és az azzal való játék adja, mely nappal és este is egyedi a megvilágításnak köszönhetően. A betűhenger szövegét csak mozgásban lehet elolvasni, egyedi módon játékosan fedezd fel az élménypontnál Szép Ernő költőnk szeretett városáról, Hajdúszoboszlóról írt idézetét!

Víz
A tervezőket itt a Hajdúszoboszlótól egy órás kirándulással is elérhető, a „vadvíz országnak” is becézett Tisza-tó és környéke ihlette, ahol a kör alakú részben elhelyezett 5 darab hullámra emlékeztető térelem és egy papírhajó formájú szobor a város látnivalói mellett az aktív kikapcsolódásra, kirándulásra ösztönöz. A Tisza-tó izgalmas vízitúráin kívül egyedi madárkolóniájával is elkápráztatja a látogatókat, amely két keréken körbe is tekerhető a kerékpárosok örömére.

A fejlesztés keretében a zöldfelületeknek is kiemelt figyelem jutott a sétálóutca újragondolása során, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy összesen közel 2000 négyzetméteren telepítettek díszfákat, örökzöldeket, cserjéket és sziklakerti növényeket. Borítékolhatóan páratlan látkép lesz, ahogy a japán díszcseresznyék és az aranylombú gömb páfrányfenyők néhány éven belül zöldbe borítják a járókelők által megtöltött Mátyás király sétányt és annak környékét.
Ezek mellett többek között új parkolóhelyekkel, vidám tetőzettel felszerelt kerékpártárolókkal és szervizpontokkal, a gyógyfürdő főépülete mellett pedig új vendéglátóhelyiséggel, egy szociális blokkal és újonnan kialakított baba-mama váróhelyiséggel is bővült a korzó. Mindezek együttese pedig komoly garancia arra, a sétány és környezete méltó központja lesz az itt élők hétköznapjainak és a városba látogató turisták feltöltődésének egyaránt. Elolvasom

Szeretnéd te is megosztani a hajdúszoboszlói élményedet a nagyközönséggel? Küld el a történetedet nekünk!

Megosztás
2020. szeptember 28.

Séta a Trianon emlékműhöz Hajdúszoboszlón

Hajdúszoboszló városában 2020. június 04-én új emlékmű került felavatásra, ezen alkotás mindenki számára kiváló célpont egy kellemes sétára. Elolvasom

2015. július 23.

Városi erődfal maradvány

Hajdúszoboszló legrégebbi épített öröksége, a hajdani városfal megmaradt része és a sarokbástya, mely jelenleg a Kálvin téren a Református templom mellett található.

Hajdúszoboszló települést 1606 szeptember 2-án ajándékozza Bocskai István erdélyi fejedelem a Halasi Fekete Péter vezette hajdúknak. A katonai rendben élő hajdúk a város területét tizedekre osztják és kialakítják a hajdúvárosokra jellemző kéttelkes városszerkezetet, majd a várost hajdúpalánkkal, később fallal veszik körül. Ennek egy része látható még ma is a város főterén a Református templom mellett. Elolvasom

2015. január 13.

Bika Vendéglő

A Kisbikának is mondott 1871-ben épült épület nemcsak szálloda és vendéglátóhely volt, de a város kulturális életének egyik központja is.

Az alföldi kisvárosban gyökeres változások indultak meg a vasúti közlekedés 1850-es években kezdődött fejlesztéseinek köszönhetően. Az élénkülő utas és kereskedelmi forgalom arra késztette a város elöljáróit, hogy korszerű, hosszú ideig szolgáló vendégfogadókat építtessen. Így kezdődött el a BIKA vendéglő építése, majd megnyitása 1860-ban.

Az 1870-es évekre a városnak múlhatatlan szüksége lett egy olyan vendéglőszállóra, ahol hivatalos vendégeit, vagy a különböző ügyek intézésére a városba érkező küldötteket, tisztségviselőket megfelelő körülmények közt el lehetett szállásolni. A BIKA vendéglő – amellett hogy itt részesültek ellátásban a város hivatalos vendégei – a társasági és közéletnek is jelentős színtere lett.

A vendéglátóhely 1871-ben készült el, mely most is látható Hajdúszoboszló főterén. Az egyemeletes épület a Kossuth utca sarkán, városi telken kapott helyet. Az országútra néző homlokzati része úgy lett felépítve, hogy az a városház felől kiinduló és a Kossuth utcáig terjedő épületsorral egy vonalba kerüljön. Az épület előtt üresen maradó térséggel a piactér mintegy kétszeresére növekedett.

A vendéglő bejárata az épület közepén a térről nyílt, és lépcső vezetett az emeletre. A vendégszobák, és egy nagy tágas étterem itt kapott helyet. A földszinten szintén a térre néző üzlethelyiségek sorakoztak. A Kisbikának is mondott épület nemcsak szálloda és vendéglátóhely volt, de a város kulturális életének is egyik központja lett. Az emeleti nagy étterem színházi, műkedvelő előadások tartására, politikai jellegű összejövetelek céljára egyaránt használhatók voltak.

Az 1930-as években a vendéglátás színhelye a fürdő környékére tevődött át. A Bika vendéglő emeleti részébe az állami adóhivatal költözött. 1950-től az adóhivatal helyén a honvéd kiegészítő parancsnokság működött. Ez követően az egész épület a vendéglátó vállalat használatába került. Változott a neve is. Volt Délibáb presszó, Bástya cukrászda, jelenleg az épületben a Nelson Hotel, Étterem és Cukrászda működik.

Az épület térre néző főhomlokzatát a földszinti és az emeleti ablakok két részre tagoják. Az alsó szinten téglalap alakú, míg a felsőn ívelt és párkányozott ablakok láthatók. Az emeleti ablakokat négy egyenes vonalú oszlop is elkülöníti egy mástól 2+6+2 megosztással.

A „Kisbika Vendéglő” már több mint 140 éve áll őrt Hajdúszoboszló főterén. Elolvasom

2015. január 13.

Városháza

A régi nádfedeles városháza helyett 1818-ban helyezték le az alapját a napjainkban is ismert hajdúszoboszlói városháza épületének, mely mai formáját az 1896-ban a honfoglalás millenniumának évében nyerte el.

A régi nádfedeles városháza helyett, mely rendeltetésére már alkalmatlannak bizonyult, újat kellett építeni. A református templomot felépítő Rabl Cornelius debreceni mesterrel létre is jött az egyezség. A mester elkészítette a tervrajzot, és 1818. május 20-án „letétetett a fundamentuma a templommal által ellenben építendő városházának.”

A „Belső csapszék” helyére emelt egyemeletes épület bejárata az udvar felől volt. Mindkét szint helyiségei előtt bolthajtásos folyosó húzódott. A földszintről a bolthajtások közt felmenő hat oszlop tartotta az emeleti folyosót és a tetőzet udvarra eső szakaszát. A folyosókról nyíltak a hivatali helységek bejáratai. Az emeletre vezető lépcső alatt kapott helyett a fogda. A templom felé néző utcai homlokzat az által, hogy a középső rész, melyben a nagy tanácsterem kapott helyet, egy méternyire kijjebb lett helyezve a másik két falsíktól, az épület hármas tagozódású lett.

Az építkezés három évet vett igénybe. A munkálatok utolsó szakasza az ablakok üvegezése és a sárkemencék elkészítése volt. Ugyanis a hivatali helyiségeket szalmával, csutkával fűtötték. „Vaskemencék csak később kerültek a szobákba.

A városháza mai formája 1896-ban a honfoglalás millenniumának évében alakult ki. Ekkor toldották hozzá a Rákóczi út felé eső negyedik szakaszt. Ez ugyanúgy előrébb került, mint a korábbi épület középső része. Ez által nyerte el a városháza homlokzata mai alakzatát.

A városháza templom felőli részén 1935-ben egy figyelemre érdemes átalakítás történt. Az egykori strázsamesteri szoba feláldozásával itt nyitottak főbejáratot. Az átalakítást, és a díszkapu elkészítésének költségeit Stahler Dániel helybeli gazdag és előkelő személy vállalta.

Az épület egésze pedig az 1970-es években majd 1998-ban kapott teljes felújítást. Ez utóbbi nyomán a homlokzat színeiben is változatosabb lett. Így szemlélhetjük ma a vízszintes tagoltságú, nyugodt hatást keltő, klasszicista elemeket mutató épületet. Az emeleten lévő 4-4 félköríves ablak közt ugyanannyi korinthoszi féloszlop helyezkedik el. Fölöttük a tető szegélyeként alacsony, hat szakaszra osztott, áttört kőkorlát húzódik.

Esti fényszórós megvilágításban a több mint 180 esztendős városháza különösen szép látványt nyújt. Elolvasom

2011. március 27.

Gazdaház

A Gazdaház, a helyiek által Czeglédy házként ismert hagyományos népi lakóház, műemlék épület, Hajdúszoboszlón, a Vasvári Pál utca 40 alatt, a fürdőtől távol, a város szélén található.A legutolsó felújítását követően korabeli bútorokkal berendezett épületben a Gazdaház Múzeum működik. A ház előtti Gyógynövénykertben mintegy 50 fajta gyógynövény díszlik.Az állandó kiállítás, a Köpöly nadály, frászkarika, a gyógyító eszközöket, a népi gyógyítást mutatja be, de emellett a berendezési tárgyak segítségével a régi életmóddal is megismerkedhetnek a látogatók.A kézműves műhelyben látható a Zománcedények és a 100 év 10 perc alatt című kiállítás is, a régi háztartások konyhai és egyéb edényeivel, eszközeivel, bútoraival.Rendszeresek a felnőtt-, és gyermekcsoportok, családok részére eleink háztartási munkáit bemutató, előre meghirdetett programok, melynek elemei: keltetés, szövés*, szappanfőzés*, gyertyamártás*, textilfestés*, befőzés – tartósítás, aszalás, sár- agyagmunkák, tésztakészítés*, papírmerítés, lekvár főzés, káposztasavanyítás, kenyérsütés*, kolbásztöltés. (A *-gal jelölt programokat az év bármely szakában megrendelhetőek, ám a meg nem jelölt programok az tervezett, és meghirdetett időpontokon kívül, csak csökkentett tartalommal valósíthatóak meg. )A látogatók részt vehetnek a bemutatott munkákban, maguk is kipróbálhatják hogyan készítették egykor, és hogy készíthetőek ma is, hagyományos módon a tárgyaink, és élelmiszereinket.A programok legalább 8 fő részvétele esetén a meghirdetettől eltérő időpontokban is megrendelhetőek.A portán tovább élnek a régiek hagyományai, programokon kipróbálható a hagyományos népi kézművesség számos fajtája. Fontos megtartani a régi tárgyalkotó technikákat, páratlanul gazdag mintakincsünket. Egyedi használati és dísztárgyak, gyermekjátékok, lakástextilek készülnek hagyományos, illetve mostanában ismertté vált technikákkal.Az kézműves programokon a tárgyak a természet adta alapanyagokból, hagyományos technikával készülnek, de emellett fontos az újrahasznosítás: hisz a háztartásban feleslegessé vált, hulladéknak számító anyagok is alapanyagok készíthető ezekből is hasznos, esztétikus, egyedi tárgyak. Az érdeklődők meg is tanulhatják a különféle díszítő, tárgyalkotó technikákat a kézműves foglalkozásokon.A Gazdaház gyógynövény kertjét, a benne található növényeket, fitoterapeuta mutatja be az érdeklődőknek. A látogatók megismerkedhetnek gyógynövényekkel, termesztésükkel, begyűjtésükkel, felhasználásukkal, alkalmazásukkal, mely betegségekre javallottak, mik az esetleges ellenjavallatok a használatukkal kapcsolatosan. Az előzetesen bejelentkezett látogatócsoportok tagjai gyógyteákat is kóstolhatnak.
Nyitva tartás: Hétfő-Péntek 9.00 – 12.00
Szombat: előzetesen meghirdetett programok szerint
Belépőjegy árak:
Felnőtt 1000.-Ft
Gyerekek 3 éves korig ingyenesen látogathatják
TKM egyesület tagjainak 50% kedvezmény
A szállás.hu kuponjával 10% kedvezmény Elolvasom

2011. február 2.

Bocskai István Múzeum

Fedezze fel Hajdúszoboszló „múzeumi negyedét”! A gyógyfürdőtől 1000 méterre található Bocskai István Múzeum három épületben hét állandó kiállításon mutatja be Hajdúszoboszló kulturális örökségét.
A Bocskai Múzeum kertjében mezőgazdasági-történeti kiállítás tekinthető meg, mely az 1800-as évektől kezdődő folyamatos technikai fejlődést mutatja be. További egyedi látványosság az Oborzil Edit és férje Jeney Tibor alumínium harangjai, melyet hagyatékul Hajdúszoboszló városának adományoztak. A város szimbolikus harangházának harangjai is e gyűjteménynek a részei.

A több épületből álló Bocskai Múzeum főépületében az állandó kiállítás a Hajdúszoboszló történetét bemutató várostörténeti tárlat. Egyedi ritkaság a múzeumban, a Bocskai-zászló, mely a fejedelem adományaként került a hajdú vitézek birtokába és maradt meg napjainkra a Bocskai István Múzeum anyagában nagy értéket képviselve. A múlt emlékeként a zászlón látható címer fedezhető fel a „szoboszlói” hajdúk kiváltságlevelén és a mai Hajdúszoboszlói városi címeren is.

A tárlat nagyon sokszínű, melynek részeként tekinthető meg Bocskai István fejedelem festménye, mely Szűts János alkotása, továbbá használati tárgyak, harci ereklyék, illetve a város híres szülötteinek – Szép Ernő, Pávai-Vajna Ferenc – tárgyi relikviái. Egyéb érdekességként megtekinthető a hajdúsági tájra jellemző rovar és lepkegyűjtemény is a múzeumban.

A Bocskai Múzeum részeként, de külön épületben látogatható a Múzeumi Galéria, ahol Cseh Gusztáv és Szombati László művészi öröksége várja az érdeklődőket.

Jelenleg megtekinthető állandó kiállítások:
– Szoboszló öröksége
– Retro ’70-’89
– Hagyományok Hajdúszoboszlón
– Nemzetközi Modern Képtár
– Fejedelmi Kincstár Elolvasom

2011. február 2.

Szent László Római Katolikus Templom

A Hajdúszoboszló katolikus temploma, a Szent László Római katolikus templom barokk stílusban épült 1776-ban.

A Római katolikus templom belsejét díszítő freskók Takács István egyházi művész munkája, mely a 30-as években készült. Az alkotás az egyházi témákat ötvözte a város életét meghatározó adottságokkal, mint a gyógyvíz megtalálása, vagy a Hortobágy közelsége. A Bocskai utcában található katolikus templom eme freskókkal Hajdúszoboszló egyik egyediségének számít. A templom érdekessége, hogy II. János Pál, mint krakkói érsek is járt ebben az egyházi szentélyben. Elolvasom

2011. február 2.

Református Templom

Hajdúszoboszló város legrégebbi műemlék épületei a helyi református templom és a mellette húzódó városi erődfal maradványai.

Az épületek együttesen a város szimbolikus jelképei is egyben. A református templom barokk stílusban épült az 1700-as évek elején. Bővítése 1818-ban történt, mely során klasszicista stílusjegyeket használtak az építők.

Az egyházi épületet 2000-ben teljesen felújították. Az épületben több régi múlt idéző ereklye látható, mint a Mózes-szék 1816-ból, vagy a szószék terítője 1937-ből, melyre a város címere van hímezve. Az istentiszteletek mellett ez a templom többször is otthont ad hangversenyeknek, énekkari esteknek.

A hajdúszoboszlói református templom szeretettel várja a városba érkező fürdőző vendégeket is. A templom egyik egyedi kezdeményezése az épületben található nagy Magyarország térkép, melyen az istentiszteletek végeztével, kis gombostűvel jelöli minden távolról érkező testvér szülővárosát. A gyülekezet és a hit nagyságát e térképen található sok-sok gombostű is szimbolizálja. A templom nyitvatartási idő szerint látogatható, azon kívül előzetes bejelentkezéssel. Elolvasom

2011. február 2.

Görög Katolikus Templom

Hajdúszoboszló Görög katolikus temploma a város központjában, a Szilfákalja utca 4. szám alatt, a Kulturális Központ szomszédságában található.

A templomot, mely egyben Hajdúszoboszló legifjabb temploma 1994-ben építette a városi görög katolikus közösség. A tervező Lengyel István, aki az építkezésnél a modern alapanyagokat és a bizánci építészeti jegyeket együttesen alkalmazta. Ez által új épített öröksége lett a Hajdúszoboszlónak, melyben egyesül a modern építészet és az ókori művészet.

A templom belsejét díszítő ikonok Latorcainé Újházi Aranka munkái. A templom látogatható.

Liturgikus rend:
Hétfőtől péntekig: 08.00 Szentliturgia
Vasárnap és ünnepnap: 09.30 Utrenye; 10.00 Szent Liturgia Elolvasom