Archívum

2025. február 17.

A Szoboszlói Irodalom Háza

A hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum 2024 őszén nyitotta meg új kiállítási egységét a Szoboszlói Irodalom Házát.
A kiállítás időben a 19. század végét és a 20. századot öleli fel. Ezen az időintervallumon belül mutatja be a különböző érdeklődési körű és eltérő irodalmi kvalitásokkal rendelkező alkotók életművét, életpályát. Bennük a közös pont Hajdúszoboszló, az innen való származás tudata, valamint az itteni alkotás ténye.

Bővebben a kiállítási tárlatokról:
A kiállításban kiemelt helyet kapott Szép Ernő (1884-1953), aki a 20. század első felében a szépirodalom mindhárom műnemében (költészet, próza, dráma) maradandó értéket alkotott. Először költeményeivel vált ismertté, majd népszerű színpadi szerző lett (ma drámaírói díj is viseli nevét), de írt regényeket, elbeszéléseket is.

Jellegzetes és központi figurája volt akkoriban a magyar irodalmi életnek. Munkatársa volt a korszak meghatározó lapjának, a Nyugatnak. Bár nem volt tagja egyik irodalmi tömörülésnek sem, a magyar irodalom élvonalába tartozó szerzőkkel tartott fenn baráti kapcsolatot.
Így szoros kapcsolatot ápolt Ady Endrével, Tóth Árpáddal, Molnár Ferenccel, Ambrus Zoltánnal, Bródy Sándorral, Krúdy Gyulával, Karinthy Frigyessel. Élete során számos településen megfordult, de élete végéig szoboszlóinak vallotta magát.

A kiállításban Szép Ernő élethű viaszfigurája mellett könyvkuckó, interaktív szöveggyűjtemény, digitális tartalmak várják a látogatókat a múzeum nyitvatartási idejében. Elolvasom

Szeretnéd te is megosztani a hajdúszoboszlói élményedet a nagyközönséggel? Küld el a történetedet nekünk!

Megosztás

2021. február 16.

A Feketekerámia bemutató ház- Nádudvar

A „Tűz és Föld művészete”-ként emlegetett, Nádudvaron több százéves múltú fazekas mesterség az 1700-as évektől kezdődően már hagyomány a Fazekas családban.
A látogatók amellett, hogy megismerkedhetnek Ifj. Fazekas István népi iparművész kiállításával, valamint betekintést kaphatnak a helyi fazekasság történetébe, részesei lehetnek az edénykészítés, korongozás folyamatának is.
A bemutató házban az érdeklődők elsajátíthatják a tipikusan nádudvari díszítésre jellemző technikát is.
Az agyagból készített edények jellegzetesen fekete színűek.
A kiállításon nemcsak a régi, hanem a mai formák is bemutatásra kerülnek.
Azon látogatók részére, akiknek elnyerik tetszésüket a különleges edények, lehetőséget biztosítanak vásárlásra is.
Megközelítés

A bemutatóház Hajdúszoboszlótól 18 km-re helyezkedik el Nádudvaron, a Fő úton.
Autóval, valamint autóbusszal is lehetséges a megközelítése, az úgynevezett „fő” buszmegállótól 3 percre található. Elolvasom

2021. február 16.

Mihalkó Kalaposház – Balmazújváros

A Mihalkó Kalaposházban az érdeklődők megismerkedhetnek a még 1800-as évekhez kapcsolódó, családi hagyománynak számító kalapos mesterséggel, további érdekességként pedig meg tekinthetik az egyéb népművészeti tárgyakból, valamint a család által készített kalapokból álló kiállítást.

A Mihalkó Kalaposházról
Az egyik legrégebbi kézműves foglalkozásnak számít a természetes alapanyagból – bárány gyapjúból – való pásztorkalapok készítése. A kalapkészítés hagyománya az 1800-as évekre nyúlik vissza a Mihalkó családban. Mihalkó Gyula (1949-2016) kalapkészítő népi iparművész a kalapkészítést édesapjától és nagybátyjától, Mihalkó Zoltántól tanulta meg, akiknek az apja, de már a nagyapja is ezzel foglalkozott. Fejfedőket készített a környék lakói számára: hortobágyi, kiskunsági pásztorkalapokat, továbbá süvegeket, paraszt és polgári kalapokat, néptáncos és szuvenír mini kalapokat. Munkáját számos díjjal elismerték, a népi iparművész címet 1999-ben, a Népművészet Mestere címet 2003-ban kapta meg. Saját műhelyét 1997-ben készítette el fiával, majd népművészeti alkotóházat építtetett 2004-2005-ben édesapja műhelye helyén. A hagyományos szerszámokkal felszerelt, de modern berendezésű műhely előtti teremben a Mihalkó kalaposok által készített összes kalaptípusból és egyéb népművészeti remekekből rendezett kiállítás látható. Ezen ősi mesterség emlékét őrzi a 2014-ben részben pályázati támogatással létrehozott házi múzeum. A Hungarikum Bizottság döntése értelmében a „Mihalkó-féle hortobágyi pásztorkalap” 2016-ban felvételt nyert a Magyar Értéktárba, így ezentúl a kiemelkedő nemzeti érték címet viseli. Elolvasom

2021. február 16.

Veres Péter Emlékház – Balmazújváros

Veres Péter Emlékház

A múzeummá kialakított emlékházban Veres Péter mindennapi életébe kapunk betekintést, ahol megismerkedhetünk munkásságával, különféle műveivel, használati tárgyaival. Az író és politikus egykori lakóháza népi műemlék. A háromosztatú parasztház vályogfalain kis méretű osztott ablakok találhatók, teteje a tájegységre jellemzően náddal van fedve, amely mára már Balmazújvárosban is ritkaságnak számít. Az író itt élte hétköznapjait, egészen az 1940-es évek közepéig, amíg a politikai élet Budapestre nem szólította.

Információ
Információ kérése, illetve bejelentkezés a múzeumon vagy Tourinform irodán keresztül lehetséges.
Előzetes bejelentkezés ajánlott!

Jegyár
A belépés díjtalan! Elolvasom

2021. február 11.

Semsey-kastély – Balmazújváros

A XVIII-XIX. század fordulóján épült, kétszintes klasszicista stílusú Semsey Kastély a város szívében, a Debreceni utca 2. szám alatt várja látogatóit, ahol többek között megtekinthető a Semsey Andor Múzeum megújult állandó kiállítása. Az épület különféle rendezvények kedvelt helyszíne is.

A klasszicista stílusjegyeket viselő, 1959-től műemléki épület az ország kiemelt műemlékei közé tartozik.
Az épület egyedisége, hogy az utcai homlokzat felőli timpanon középső részén a Semsey család grófi címere látható, továbbá a kastély alatt egy hatalmas, boltíves pincerendszer található.
A négy kőoszlopon álló kocsiáthajtó felett egy nagy méretű terasz látható, amelyet díszes, vasrácsos korlát vesz körül.
Az épület 2012-2013. évi felújítása óta a Semsey Andor Múzeumnak is otthont ad, ahol az állandó kiállításon megismerkedhetnek a látogatók a Semsey család, továbbá Balmazújváros történetével, a környék néprajzával, valamint a város híres szülötteinek – Veres Péter író, politikus, Soós Imre színész, Lengyel Menyhért író, színműíró, forgatókönyvíró – életével.
A múzeumban időszaki kiállítással is kedveskednek a látogatóknak, az épületben található rendezvényterem és képtár pedig különféle rendezvények helyszínéül is szolgál.
A látogatók segítségére, tájékoztatására pedig az itt lévő turisztikai információs iroda áll rendelkezésre.
Megközelítés
A Semsey Kastély épülete Balmazújváros szívében helyezkedik el.
Megközelíthető a 33-as számú főúton, Hortobágytól 20 km-re, Debrecentől 23 km-re, a 4-es főúton Hajdúszoboszlótól 19 km-re, a 35-ös úton Hajdúböszörménytől 14 km-re, az M3-as autópályán Budapesttől 220 km-re.
Megközelítés
A Semsey Kastély épülete Balmazújváros szívében helyezkedik el.
Megközelíthető a 33-as számú főúton, Hortobágytól 20 km-re, Debrecentől 23 km-re, a 4-es főúton Hajdúszoboszlótól 19 km-re, a 35-ös úton Hajdúböszörménytől 14 km-re, az M3-as autópályán Budapesttől 220 km-re.
Parkolás
A kastély épülete előtt parkolásra nincs lehetőség. 100 méteres körzetben található a Kamilla Gyógy- és Termál Fürdő, a Penny Market és a Veres Péter Kulturális Központ, melyekhez nagy parkoló tartozik. Ezeket bátran használhatják az idelátogatók. Elolvasom

2016. november 11.

Városnézés nosztalgiavonattal

Ismerd meg Hajdúszoboszlót a városnéző nosztalgia vonattal!
Az első Városnéző Nosztalgiavonat 2004 óta közlekedik Hajdúszoboszlón. 2010-ben egy új vonattal bővült a géppark, így már ketten járják a város utcáit, az idelátogató vendégek nagy örömére. Keresd meg a kivonatot a végállomásán (Gyógyfürdő főbejáratával szemben) és vegyél részt egy városnéző körutazáson. Elolvasom

2016. július 13.

Hajdúszoboszlói Fazekasház

A Hajdúszoboszlói Fazekasház Fazekas Istvánnak, a népművészet mesterének 1976-ban megnyitott múzeuma.

A népi jellegű épület ma népművészeti gyűjteménynek ad otthont, valamint a látogatók múzeumpedagógiai foglalkozások keretében ismerkedhetnek meg a fazekassággal.

Fazekas Istvánról:
Fazekas István 1924. április 18-án született Nádudvaron, évszázadok óta fazekassággal foglalkozó dinasztia tagjaként. Korán megtanult korongozni, eredetileg mégsem készült fazekasnak. Később, édesapja műhelyében volt fazekasinas, s nála szabadult fel. 1952-ben lett népművész, 1954-ben az elsők között kapta meg a Népművészet Mestere kitüntető címet, a nádudvari fekete kerámia kimagaslóan magas művészi továbbfejlesztéséért, népszerűsítéséért. 1973-ban Nádudvarról Hajdúszoboszlóra tette át székhelyét, itt rendezte be műhelyét, s hozta létre saját keze munkája által a Hajdúszoboszlói Fazekasházat, kis házi múzeumát.

A Fazekasház:
A hagyományos nádfedeles paraszti házak formájára emlékeztető bemutatótermet, műhelyt épített és bekapcsolódott az idegenforgalomba is. A Hajdúszoboszlói Fazekasház Fazekas István 2007-ben bekövetkezett halála után gazdátlanná vált. A múzeum megnyitásának 40. évfordulóján, 2016-ban a ház újra megnyitja kapuit, hogy tovább szolgálja a magyar népművészetet. „Kézbe illő hagyomány” című állandó, és „Madárka, madárka” című időszaki kiállítással várja látogatóit, akik bemutatók és foglalkozások keretében ismerkedhetnek a fazekassággal, kipróbálhatják az agyagformálást és a korongozást is.

Kiállítások:
– Kézbe illő hagyomány, válogatás a debreceni Déri Múzeum néprajzi gyűjteményéből
Kiállításunk az alföldi parasztság tárgyi kultúrájának népművészeti értékkel is bíró darabjaiból nyújt ízelítőt, elsősorban a paraszti lakáskultúra és a ház körüli munkák, az élelmiszer előállítás jellegzetes eszközeinek bemutatása által. A paraszti használati eszközök kialakulásának hosszú folyamatában elsősorban a célszerűség, a praktikum szempontja volt az elsődleges. Éppen ezért a természetes anyagokból kialakított tárgyakon létrehozóik, a korabeli tárgyalkotók, a legegyszerűbb megoldásokra törekedtek. Mindez azt eredményezte, hogy „kézbe illő”, jól használható darabok jöttek létre, esztétikai szempontból pedig egy nagyon letisztult formavilág alakult ki.
A 18-19. században Debrecen és Hajdúböszörmény is jelentős központja volt a bútorművességnek, a festett bútorok készítői mezővárosi asztalosmesterek voltak. A festetlen, bárdolt fa lapokból összeállított ácsolt ládákat Erdélyből vagy Észak-Magyarországról szállították az Alföldre.
A használati eszközök egy részét barkácsoló parasztemberek is elkészíthették, de az igényesebb, mívesebb darabok mesteremberek, főleg bognárok, kovácsok keze munkáját dicsérik. Ezek a tárgyak igényes, tartós alapanyaguk, méretük által az alföldi parasztpolgári kultúra gazdasági jelentőségét, s egyben egykori használóik társadalmi rangját, emberi méltóságát is közvetítik. Elolvasom

2015. július 23.

Városi erődfal maradvány

Hajdúszoboszló legrégebbi épített öröksége, a hajdani városfal megmaradt része és a sarokbástya, mely jelenleg a Kálvin téren a Református templom mellett található.

Hajdúszoboszló települést 1606 szeptember 2-án ajándékozza Bocskai István erdélyi fejedelem a Halasi Fekete Péter vezette hajdúknak. A katonai rendben élő hajdúk a város területét tizedekre osztják és kialakítják a hajdúvárosokra jellemző kéttelkes városszerkezetet, majd a várost hajdúpalánkkal, később fallal veszik körül. Ennek egy része látható még ma is a város főterén a Református templom mellett. Elolvasom

2015. január 13.

Városháza

A régi nádfedeles városháza helyett 1818-ban helyezték le az alapját a napjainkban is ismert hajdúszoboszlói városháza épületének, mely mai formáját az 1896-ban a honfoglalás millenniumának évében nyerte el.

A régi nádfedeles városháza helyett, mely rendeltetésére már alkalmatlannak bizonyult, újat kellett építeni. A református templomot felépítő Rabl Cornelius debreceni mesterrel létre is jött az egyezség. A mester elkészítette a tervrajzot, és 1818. május 20-án „letétetett a fundamentuma a templommal által ellenben építendő városházának.”

A „Belső csapszék” helyére emelt egyemeletes épület bejárata az udvar felől volt. Mindkét szint helyiségei előtt bolthajtásos folyosó húzódott. A földszintről a bolthajtások közt felmenő hat oszlop tartotta az emeleti folyosót és a tetőzet udvarra eső szakaszát. A folyosókról nyíltak a hivatali helységek bejáratai. Az emeletre vezető lépcső alatt kapott helyett a fogda. A templom felé néző utcai homlokzat az által, hogy a középső rész, melyben a nagy tanácsterem kapott helyet, egy méternyire kijjebb lett helyezve a másik két falsíktól, az épület hármas tagozódású lett.

Az építkezés három évet vett igénybe. A munkálatok utolsó szakasza az ablakok üvegezése és a sárkemencék elkészítése volt. Ugyanis a hivatali helyiségeket szalmával, csutkával fűtötték. „Vaskemencék csak később kerültek a szobákba.

A városháza mai formája 1896-ban a honfoglalás millenniumának évében alakult ki. Ekkor toldották hozzá a Rákóczi út felé eső negyedik szakaszt. Ez ugyanúgy előrébb került, mint a korábbi épület középső része. Ez által nyerte el a városháza homlokzata mai alakzatát.

A városháza templom felőli részén 1935-ben egy figyelemre érdemes átalakítás történt. Az egykori strázsamesteri szoba feláldozásával itt nyitottak főbejáratot. Az átalakítást, és a díszkapu elkészítésének költségeit Stahler Dániel helybeli gazdag és előkelő személy vállalta.

Az épület egésze pedig az 1970-es években majd 1998-ban kapott teljes felújítást. Ez utóbbi nyomán a homlokzat színeiben is változatosabb lett. Így szemlélhetjük ma a vízszintes tagoltságú, nyugodt hatást keltő, klasszicista elemeket mutató épületet. Az emeleten lévő 4-4 félköríves ablak közt ugyanannyi korinthoszi féloszlop helyezkedik el. Fölöttük a tető szegélyeként alacsony, hat szakaszra osztott, áttört kőkorlát húzódik.

Esti fényszórós megvilágításban a több mint 180 esztendős városháza különösen szép látványt nyújt. Elolvasom

2014. július 23.

Termelői Piac

Hajdúszoboszló városi piacán a helyi és a környék kistermelőinek minőségi termék kínálata várja a látogatókat minden péntek délután.

A hajdúszoboszlói Termelői Piac kínálatában a helyi és a város 40 km-es körzetében termesztet zöldségeket, gyümölcsöket, készített élelmiszereket és kézműves termékeket vásárolhatnak az érdeklődők, akik kilátogatnak péntek délután 14.00-18.00 óra között a város központjában lévő városi piacra.

A hajdúszoboszlói Termelői Piac kínálatában minőségi élelmiszerek szerepelnek. Az érdeklődők sok-sok termék közül válogathatnak. A kínálatban szerepelnek füstölt húsok, sajtok, mézek, kiváló ízű gyümölcsök, házi készítésű sütemények, és kézműves termékek ékszerek, fonott kosarak stb. Elolvasom

1 2 Következő »