A világhírű magyar festőművész, Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója és természetesen a hajdúszoboszlói gyógyvíz 100 éves évfordulója alkalmából, 2025. március 21-től, Hajdúszoboszlón Munkácsy kiállítás nyílik.
A fantasztikus tárlatnak köszönhetően több, mint fél éven keresztül, egészen 2025. szeptember 28-áig, csodálhatják meg a világhírű festő közel 80 alkotását a város Művelődési Központjában. A kiállítás művei Pákh Imre magángyűjtő jóvoltából, a Munkácsy Alapítvány és a helyszínadó Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár segítségével jutottak el Fürdővárosunkba.
Munkácsy kiállítás Hajdúszoboszlón
Helyszín, kapcsolat
- A kiállítás helye: Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár
- A kiállítási időszaka: 2025. március 21. – szeptember 28.
- Címe: 4200 Hajdúszoboszló Szilfákalja utca 2.
- Telefonszáma: +36 52/558-800
- Kapcsolati űrlap
Jegyárak
Fontos!A helyi kedvezményes jegy vásárlásához lakcím kártya bemutatása szükséges!
| Jegytípus | Jegyár |
|---|---|
| Felnőtt jegy | 3.950 Ft/fő |
| Gyermek jegy (6 éves kor alatt) | ingyenes |
| Gyermek jegy (6-18 éves korig) | 2.500 Ft |
| Nyugdíjas jegy | 2.500 Ft |
| Családi jegy (2 Felnőtt + 2 Gyermek) | 10.000 Ft/család |
| ↳ 3. és több gyermek esetén | +1.500 Ft/fő |
| Csoportos kedvezmény felnőtteknek (10 fő+) | 3.000 Ft/fő |
| Csoportos kedvezmény gyerekeknek (10 fő+) | 2.000 Ft/fő |
| Helyi felnőtt lakosoknak* | 2.500 Ft/fő |
| Helyi gyermek/nyugdíjas lakosoknak* | 1.500 Ft/fő |
* A helyi lakosok a kedvezményükre lakcímkártyájuk felmutatásával jogosultak.
Nyitva tartás
Fontos!Pénztárzárás és utolsó belépés a kiállítás zárása előtt egy órával!
| Időszak | Nyitva | Zárva |
|---|---|---|
| 2025. március 21. | 16:00 – 20:00 | – |
| 2025. március 22. | 09:00 – 12:00 | – |
| 2025. március 24 – június 30. | Hétfő – Péntek: 10:00 – 18:00 Szombat: 09:00 – 12:00 |
Vasárnap |
| 2025. július 1. – augusztus 31. | Kedd – Vasárnap: 10:00 – 20:00 | Hétfő |
| 2025. szeptember 1–28. | Hétfő – Péntek: 10:00 – 18:00 | Vasárnap |
Látogatói információ
Kérjük, hogy a kiállítás látogatásuk során fogadják meg alábbi tanácsainkat, szabályainkat!
- Megfelelő öltözet szükséges – Műtárgyvédelmi okokból a termekben 20-22 Celsius fok és 48-52% páratartalom biztosítása szükséges, ezért kérjük gondoskodjanak megfelelő öltözetről.
- Tilos bevinni! – A kiállítótérbe tilos bevinni palackot, ételt, italt, élő állatot, gyermekjátékot, szúró -és vágóeszközöket, illetve bármit, ami a látogatók és a munkatársak testi épségét, biztonságát, illetve a műalkotások állapotát veszélyezteti.
- Ruhatár – A ruhatár használata ingyenes és kötelező! Kérjük, hogy szíveskedjenek a csomagmegőrzőben hagyni csomagjukat, bármilyen méretű hátizsákot, esernyőt és táskát!. Kérjük, hogy szíveskedjenek a ruhatárban leadni kabátjukat is.
- Fényképezés és videózás – Fotózni csak vaku használat nélkül lehetséges.
- Látogatás kisgyermekkel – Két évnél fiatalabb kisgyermeket kizárólag testre elöl rögzített hordozóban lehet a kiállítótérbe bevinni. Bármely kiskorú gyermek nyakban vagy háton való hordozása biztonsági okokból nem megengedhető. Kérjük, a gyermekeknél fokozottan figyeljenek a műtárgyvédelmi szabályok betartására!
- Mobiltelefon – Kérjük a mobiltelefonokat halkítsák le!
- Dohányzás – Az épület egész területén tilos a dohányzás!
- Akadálymentesség – A rászorulók a földszinten található lifttel közlekedhetnek, a mozgáskorlátozottak a földszinten és az első emeleten található WC-t használhatják.
- Látogatószám – A kiállítótermekben egyszerre 40 fő tartózkodhat, az ezen felül érkező látogatóknak várakozniuk kell.
- Pénztárunkban elfogadott fizetőeszközök: Bankkártyák: Visa, Mastercard, Maestro, American Express, SZÉP-Kártya – OTP (Felhívjuk figyelmüket, hogy 2023. január 1-től megszüntek a SZÉP-Kártyák szolgáltatási zsebei, a kártyán lévő teljes összeg korlátozás nélkül felhasználható az elfogadóhelyeken.)
A Munkácsy kiállítás és a Centenáriumi esemény
Tipp!A kiállítás megnyitóját 2025. március 21-én a városi Művelődési Központban lesz.
A 2025-ben amely egy Centenáriumi év Hajdúszoboszló életében, nemcsak Pávai Vajna Ferenc munkásságára emlékezik az ismert üdülőhely, hanem egy másik neves magyar művész neve is összefonódik Hajdúszoboszló városáéval. 2025-ben Munkácsy Mihály a világhírű festőművész születésének 180. és halálának 125. évfordulója lesz, melyet ünnepelve az Alföldi fürdővárosban bemutatásra kerülnek alkotásai 2025. március 21-től. A tárlaton közel 80 eredeti Munkácsy alkotás lesz látható, köztük az ismert „Ásító inas”, ezenkívül a magyar művész különböző korszakainak festményeiből kerülnek kiállításra portrék, tájképek, szalonképek és nem utolsósorban archív fotók, a festőművész életéhez kapcsolódó dokumentumok és kultusztárgyak.
A kiállítás első termében Munkácsy Magyarországon, vagy magyar témákhoz is kapcsolódó, 1880 előtt alkotott képei sorakoznak, így többek között a korai arcképek, a Húsvéti locsolás, a Dűlő szénásszekér, az Ásító inas vagy az Éjjeli csavargókhoz és a Zálogházhoz készült tanulmányok. Az emeleti térben kaptak helyet a Krisztus-kompozíciókhoz tartozó művek: Kompozíció-tanulmány a Krisztus Pilátus előtt című képhez, Krisztus mellképe, Ordító suhanc, a remek szalonképek: Merengő nő kutyával, A kis cukortolvaj, Parkban, Sétány a Parc Monceau-ban, portrék és modelltanulmányok: Madame Chaplin arcképe, Férfiporté, Párizsi nő. Itt tekinthetőek meg Munkácsy késői szimbolista hangulatú tájképei is: Mosónők I. – II, Pásztorlány az erdő szélén, Colpachi táj tehenekkel, és a nyolcvanas évek végén festett kosztümös jelenetek: Ballada, Szerelmi dal, Hímző nő.
A kiállítás Munkácsy önkarikatúrája mellett az őt ábrázoló alkotásokkal zárul, ezek között a tanítvány Rippl-Rónai József szuggesztív akvarellje és Pásztor János Munkácsy síremlékéhez készített szoborterve látható.
Képek a Munkácsy Kiállítás hajdúszoboszlói tárlatából
Néhány kép a kiállításon élőben is megtekinthető festményekről (Forrás: Munkácsy Alapítvány)
Pákh Imre magángyűjteménye Hajdúszoboszlón
Pákh Imre, Amerikában élő magyar műgyűjtő több mint 20 éve hozta haza Magyarországra Munkácsy Mihály képeit azzal a céllal, hogy megismertesse a magyar emberekkel a festő géniusz alkotásait.
Az elmúlt évtizedekben a folyamatosan bővülő, nagy értékű gyűjteményt a Munkácsy Alapítvány menedzselésében 5 millióan tekintették meg.
Legutoljára a szegedi Móra Ferenc Múzeumban megrendezett kiállításnak több mint 60 ezer művészetpártoló látogatója volt. Ennek az óriási sikersorozatnak köszönhetően, hírnevéhez méltóan, máig töretlen a Munkácsy-kultusz.
Pákh Imre Munkácsy-gyűjteménye a legnagyobb magánkézben lévő kollekció, és a világ második legnagyobb a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galériában őrzött Munkácsy-anyag után.
Munkácsyhoz hasonlóan, Pákh Imre is Munkácson született. A festő iránti tiszteletet és csodálatot a szülői házból hozta magával. Egy beszélgetés alkalmával elmondta, hogy a családban nem volt konkrét előzménye a műgyűjtésnek:
„Képek viszont mindig voltak a falakon, és tele volt a lakásunk könyvekkel is… Ráadásul nálunk mindig többféle kultúra, többféle hagyomány találkozott, a felmenőim több nemzetiségből származnak, bár apám révén a családunk identitása mindig magyar volt.”
Pákh Imre, aki magyar‒amerikai kettős állampolgár ezt a családi hagyományt követi. Múzeumi szakemberek segítségével három évtized alatt alakította ki közel száz Munkácsy-alkotást magába foglaló gyűjteményét. A festményekből és grafikákból álló törzsanyagot dokumentumok, fotók, szakirodalmi kiadványok egészítik ki, illetve Rippl-Rónai József, Temple János és Halmi Artúr Munkácsyról készített portréi, valamint Pásztor János Munkácsyt ábrázoló szobra.
A gyűjtemény szerepelt a Magyar Nemzeti Galéria 2005-ös Munkácsy a nagyvilágban címmel rendezett kiállításán, majd a későbbi gyarapodásokkal együtt Bécsben, Sanghajban, Pekingben, Moszkvában, Szentpéterváron ‒ hogy csak a legjelentősebb külföldi helyszíneket említsük ‒, továbbá több mint negyven magyarországi és magyarok lakta szomszéd országbeli városban. A kollekció egyik fő erénye, hogy rálátást biztosít Munkácsy teljes festői pályájára, így a hajdúszoboszlói tárlat látogatói is átfogó képet nyerhetnek az egyik legnagyobb magyar festő életművéről.
Munkácsy Mihály életútja, röviden
(1844. február 20 – 1900. május 1.)
- Születése – Munkácsy Mihály 1844. február 20-án született Munkácson.
- 1892 – Szüleit korán elvesztette, nyolc éves korától nagybátyja, Röck István nevelte Békéscsabán.
- 1895 – Alig 11 éves volt, amikor nagybátyja asztalosinasnak adta egy helyi mesterhez.
- Miután felszabadult, Aradon lett asztaloslegény; ekkoriban már kis arcképek rajzolásával egészítette ki a keresetét.
- Két év után egy súlyos betegség vitte haza Gyulára. Lábadozása alatt állandóan rajzolt, így nagybátyja a városban működő Karl Fischer nevű festőhöz küldte tanulni.
- Ott figyelt fel rá Szamossy Elek akadémiai festő, akit első mestereként tarthatunk számon. Munkácsy két és fél évet töltött Szamossy mellett.
- 1863-ban Pesten telepedett le, és azonnal jelentkezett az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat akkor induló kiállításain.
Első sikerek
- 1865 első felében a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult, ott készült a Húsvéti locsolás (1865), Munkácsy első korszakának egyik főműve.
- A következő másfél évet arcképek és népi életképek festésével Pesten, Békéscsabán és Gerendáson töltötte.
- 1866 őszén beiratkozott a müncheni Bajor Királyi Akadémiára.
- Második müncheni évének legfontosabb eseménye az 1867-es párizsi világkiállítás megtekintése volt, ahol megismerkedett kora jeles alkotóinak munkáival.
- A látottak hatása az 1869-ben készült Ásító inasnál mutatkozott meg először.
- Az igazi áttörést azonban az 1869 második felében festett Siralomház jelentette, amely mind a téma értelmezésével, mind erőteljesen realista festésmódjával túltett korábbi képein.
- A képet aranyéremmel díjazták Párizsban, a mindössze 26 éves művésznek pedig szerződést ajánlott Adolphe Goupil, az 1860-as évek egyik legjelentősebb műkereskedője.
Letelepedés Párizsban
- 1872 elején, a Siralomház sikere után, Munkácsy Párizsba költözött. Az első években magyar tárgyú népi életképeket festett.
- 1873-ban rövid látogatásra utazott Barbizonba Paál Lászlóhoz, de a hely hangulata, az intenzív alkotói légkör, amely a barbizoni festők közösségét jellemezte, arra bírta, hogy hosszabb ideig maradjon. Ott alakította saját elképzeléseihez az intim tájképeket jellemző plein-air színkezelést. A Cigányok az erdőszélen egyike az ekkor festett, Munkácsy természetfelfogását tükröző kiváló tájképeknek.
- Az 1870-es évekből származnak a realista életképek (A zálogházban, A falu hőse, Éjszakai csavargók), valamint a Rembrandt és Frans Halls képeinek hatásáról árulkodó expresszív arcképek.
- Mivel a korabeli kritikusok kifogásolták munkáinak sötét tónusát, 1876-ban finom szürke árnyalatokban jelenítette meg magát és feleségét a festőállvány előtt (A műteremben). Sajnos, időközben a kép befeketedett, így nemcsak a háttér bútorai és dísztárgyai tűntek el, de jószerével láthatatlanná vált a festőállvány mögött üldögélő gyerek is.
- A következő nagy kompozíció A vak Milton az „Elveszett paradicsom”-ot diktálja leányainak című történelmi zsáner elnyerte az 1878-as párizsi világkiállítás legmagasabb díját, Ferenc József pedig nemesi címet adományozott a festőnek.
- 1874 nyarán Munkácsy feleségül vette a megözvegyült De Marches bárónét (született Cécile Papiér-t). A következő években a házaspár két remek házat épített Párizs művésznegyedében. Az Avenue de Villiers 53. szám alatti palota hatalmas fogadótérrel, két műteremmel, számos kisebb szalonnal és hálószobával nagy társaság befogadására is alkalmas volt. Munkácsyék, jelesül Munkácsyné itt látta vendégül minden pénteken a nagypolgári és akadémiai körökből érkező festőket, szobrászokat, írókat, tudósokat, kritikusokat, műkereskedőkedőket, zeneszerzőket, köztük számos magyart.
Krisztus kompozíciók
- Munkácsy pályáján az 1878‒1887 közötti évtized volt a legtermékenyebb. Ekkor született a két monumentális Krisztus-kompozíció: a Krisztus Pilátus előtt (1880–1881) és a Golgota (1884).
- 1882 februárjában Párizs és Bécs után a Krisztus Pilátus előtt-et Budapesten is kiállították a korábbi helyszíneken már kialakított színpadias környezetben. A hatalmas vásznat a padlóra állítva egy sötét teremben mutatták be, különleges, csak a képmezőt megvilágító fényben, amely a publikum felől olyan benyomást kelthetett mint a huszadik században feltalált színes filmek. Munkácsyt hetekig ünnepelte az egész ország, egy küldöttség a szülővárosába is elkísérte, ahol emléktáblát avattak neki.
- 1881-ben fogott neki a sokkal drámaibb Golgotának. A keresztrefeszítést a tradicionális ikonográfia szerint ábrázolta, a közömbös, durva tömeget pedig itt is a verizmus eszközeivel jelenítette meg.
- A Golgota előkészítése alatt keletkezett Munkácsy legszemélyesebb Krisztus-képe, a Krisztus a sziklasírban. A mű Hans Holbein Bazelben őrzött festményének interpretációja.
- Utolsó nagy bibliai kompozícióját, az Ecce homot 1894‒96 között festette. A képen emberi mivoltában megalázható, sebezhető istenfiú magányosan áll szemben a tömeggel. A jelenet már nem csak tragikus, hanem kegyetlen is. A hatalmas vászon kidolgozása nyersebb, mint a két korábbi Krisztus-képé, bizonyos értelemben modernebb.
- Az Ecce homo-t 1896-ban, a millenniumi ünnepségek idején mutatták be Budapesten, ez volt Munkácsy utolsó hazai látogatása.
- A Krisztus-Trilógia ma a debreceni Déri Múzeumban látható.
Zsánerképek, tájképek, portrék
- Az 1880-as évek második felében festette Munkácsy a kosztümös, XIII. Lajos király korába helyezett jelenetekből álló sorozatot. Azonos szereplőket látunk itt változó helyzetekben, ami, akárcsak a biblikus képek szokatlan bemutatása, ezúttal is a szekvenciákból álló filmszerű látás előzményének tekinthető.
- A zsánerképek mellett a nyolcvanas évek jelentős alkotásai a tájképek és néhány portré.
- 1886 őszén Sedelmeyer biztatására áthajózott Amerikába, s bár ünneplésben nem volt hiány, hiszen az Amerikai Egyesült Államok elnöke is fogadta és több arcképmegrendelést is kapott, az út nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
- Három hónap után visszatért Párizsba, ahol két rendkívüli megrendelés várta: A reneszánsz apoteózisa címmel előbb a bécsi Kunsthistorisches Museum lépcsőházi mennyezetének dekorációját készíthette el. A 10 x 10 méteres allegória ma is eredeti helyén látható az osztrák fővárosban.
- Az 1880-as évek végén felkérték, hogy az Országház új épülete számára monumentális vízióban jelenítse meg a Honfoglalást. Munkácsy méretben legnagyobb képe 1894-re készült el, eredeti címe Árpád volt. Ma a Parlament elnöki termét díszíti.
Utolsó évek
- 1896 nyarán Munkácsy egészségi állapota megroppant. Előbb Baden-Badenben, majd Colpachon és Párizsban kezelték. Szeretett volna festeni, de mivel féltették az alkotással járó izgalomtól, ettől eltiltották.
- Utolsó három évét a Bonn melletti Endenich szanatóriumában töltötte. 125 évvel ezelőtt, 1900. május 1-jén hunyt el, május 9-én temették Budapesten. Koporsóját a tisztelők hatalmas tömege kísérte a Fiumei úti temetőben kialakított díszsírhelyre.
Centenárium 2025100 éves a hajdúszoboszlói gyógyvíz. Tekintse meg rendezvényeinket!
Művészete a magyar és az egyetemes művészet kiemelkedő értékei közé tartozik. Képeinek nagy részét sokáig külföldi magángyűjtemények őrizték, a hazai közönség főleg páratlan életútját, és az 1870-es évek realista alkotásait ismerte. Az utóbbi évtizedekben Pákh Imre gyűjteményének köszönhetően Munkácsy számos, korábban nem látható műve vált közvetlenül elérhetővé itthon.