Monostorpályi-legelő és Csík-gáti tölgyes-Térségi

A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet Monostorpályi-legelő elnevezésű területegysége Monostorpályitól északra található, 640 ha kiterjedésű terület.

A védett terület a település és a bánki út között húzódik. Gyakorlatilag a Nyírség déli szegélyének egy kis cikkelye került védelem alá, hiszen Monostorpályi község lakott területe félig már a Bihari-síkon terül el. Jellegzetes és változatos nyírségi homokbuckás tájat találunk ebben a térségben.
A kirándulóhelyet azoknak a természetbarátoknak ajánljuk akik szeretnének megismerkedni a táj különleges élővilágával, ahol védelem alá tartozó egyedek is megtalálhatóak.

Növényvilága

A területegységnek meghatározó része a Monostorpályi-legelő a maga homokpusztagyepjeivel, buckaközi mocsaraival. Különlegesek ezek a nyírségi homoki gyepek: a Duna-Tisza-köziekkel ellentétben savanyú kémhatású homokon alakultak ki, ezért növényviláguk összetétele egyedi. Bennszülött társulásunk az ún. „nyírségi mészkerülő homokpusztagyep”, amely a világon egyedül csak a Nyírségben található. Uralkodó, bennszülött fűfaja a magyar csenkesz (Festuca vaginata), kis, szürkés, ritkásan álló csomókban nő. Sem a társulás maga, sem a pázsitfű – bár már önmagában érték mindkettő – nem áll védelem alatt, de könnyen megérthető, hogy ha nem lennének, akkor nem lenne az a környezet sem, amely védett fajok életkörülményeit biztosítja.
Ilyen védett faj például a zuzmók közé tartozó Pokorny bodrány (Xanthoparmelia pokornyi) vagy az alföldi homokfutrinka (Cicindela soluta).
Az orchideafélék közül három fajjal is találkozhatunk itt: a legnedvesebb helyeken május végén nyílnak a pompás kosborok (Anacamptis palustris ssp. elegans). Erőteljes, 30-70 centiméternyire megnövő növények, fürtös virágzatuk sötétvörös vagy lilás. Kisebb számban fordul elő a hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata). Virágzata tömött, hengeres fürt, virágai a hússzínűtől a fehérig változhatnak. A legnagyobb tömegben az agárkosborral (Anacamptis morio) találkozhatunk. Április közepétől nyílnak, virágai szintén erős színbeli változatosságot mutatnak, előfordulnak színanyag-hiányos és színanyag-túltermeléses példányok is. Mindhárom említett faj védelem alatt áll, természetvédelmi értékük 10000 Ft egyedenként.
A Csík-gáti tölgyes a terület északnyugati részén lévő homokbuckákon helyezkedik el. Nevét feltehetően a buckák alatti völgyben folyó Kis-pályi-éren készült, vesszőből font, a csíkhal halászatát szolgáló „csíkgát”-ról kaphatta. Az évszázados tölgyekből álló erdőt egy 2005–ben pusztító vihar teljesen összedöntötte, helyén most erdőfelújításokat láthatunk. Még 80-100 évet várnunk kell tehát, hogy újra szép tölgyesben sétálhassunk.
A területegység legnagyobb növénytani értéke az egyhajúvirág (Bulbocodium vernum). Kora tavasszal nyíló hagymagumós kikericsféle. Enyhe tavaszokon már február közepén virágoznak az első tövek. Virágai 4-12 cm magasak, színük a sötétlilától fehérig változhat. Monostorpályiban több buckaoldalon is találhatók kisebb állományai. Idegenhonos akácosok gyepszintjében terem, természetes környezete sajnos már a múlté.
A területegység másik növénytani nevezetessége a tavaszi hérics (Adonis vernalis) itteni előfordulása. A Nyírségből csak ezt az egy állományát ismerjük.
A Monostorpályi-legelő egyik legfontosabb természetvédelmi problémája a terület becserjésedése. A cserjések fokozatosan elfoglalják a gyeppel borított területeket, árnyalásukkal a homokpusztai fajokat kiszorítják, élőhelyüket elfoglalják. Idegenhonos növényfajok is terjeszkednek a területen, a hazai növényfajok rovására. A selyemkóró és a magas aranyvessző a gyepterületeken, a kései meggy pedig az erdőterületeken érzi igazán otthon magát. Sok helyen okoz gondot a tájidegen erdei fenyő is. Mind a négy növény visszaszorítása folyamatosan zajlik.

Állatvilága

Fokozottan védett rágcsálója a legelőnek az ürge (Spermophilus citellus). Nappali aktivitású állat, az éjszakáit járatrendszerébe visszahúzódva tölti. Hosszú, több hónapos téli álmot alszik, melynek során a testhőmérséklete 5 °C körüli értékre süllyed, de mértek már 0 °C alatti testhőmérsékletet is. Fontos táplálékállata a kerecsensólyomnak (Falco cherrug) és a parlagi sasnak (Aquila heliaca). Előbbi faj megtelepedését mesterséges fészek kihelyezésével próbáljuk elősegíteni.
Él Monostorpályi környékén egy áttételesen a holt faanyaghoz kötődő, érdekes életmódú, védett rovar, az óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata). Nagy termetű, sárgán foltozott potrohú hártyásszárnyú. A nőstények nagyobbak a hímeknél, a fejükön sárga folt található. A petéiket hosszú tojócsöveikkel elhalt fában élő bogárlárvákba rakják. Nagy termete, és hatalmas fullánkja ellenére békés állat, félénksége miatt nehezen megközelíthető.

Forrás

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság http://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/oldal/htk13

Megközelítés

Monostorpályi Hajdúszoboszlótól 41.6 km-re helyezkedik el. Hajdúszoboszlóról Hajdúszováton és Derecskén keresztül. Derecskéről kiérve a körforgalomból a 3. kijáraton kell kihajtani a Köztársaság út útra E79, Debrecen felé, majd egy 1,5 km múlva jobbra kell fordulni a Bagosi utcára és Létavértes Hajdúbagos felé kell tartani. Hosszúpályi után érünk el Monostorpályira.
A Monostorpályi-legelő elnevezésű terület Monostorpályitól északra található meg.

Képek

Megosztás

A weboldal használatával hozzájárul a sütik használatához. Részletek...

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close