Archívum
A Szoboszlói Irodalom Háza
A hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum 2024 őszén nyitotta meg új kiállítási egységét a Szoboszlói Irodalom Házát.
A kiállítás időben a 19. század végét és a 20. századot öleli fel. Ezen az időintervallumon belül mutatja be a különböző érdeklődési körű és eltérő irodalmi kvalitásokkal rendelkező alkotók életművét, életpályát. Bennük a közös pont Hajdúszoboszló, az innen való származás tudata, valamint az itteni alkotás ténye.
Bővebben a kiállítási tárlatokról:
A kiállításban kiemelt helyet kapott Szép Ernő (1884-1953), aki a 20. század első felében a szépirodalom mindhárom műnemében (költészet, próza, dráma) maradandó értéket alkotott. Először költeményeivel vált ismertté, majd népszerű színpadi szerző lett (ma drámaírói díj is viseli nevét), de írt regényeket, elbeszéléseket is.
Jellegzetes és központi figurája volt akkoriban a magyar irodalmi életnek. Munkatársa volt a korszak meghatározó lapjának, a Nyugatnak. Bár nem volt tagja egyik irodalmi tömörülésnek sem, a magyar irodalom élvonalába tartozó szerzőkkel tartott fenn baráti kapcsolatot.
Így szoros kapcsolatot ápolt Ady Endrével, Tóth Árpáddal, Molnár Ferenccel, Ambrus Zoltánnal, Bródy Sándorral, Krúdy Gyulával, Karinthy Frigyessel. Élete során számos településen megfordult, de élete végéig szoboszlóinak vallotta magát.
A kiállításban Szép Ernő élethű viaszfigurája mellett könyvkuckó, interaktív szöveggyűjtemény, digitális tartalmak várják a látogatókat a múzeum nyitvatartási idejében. Elolvasom
Szeretnéd te is megosztani a hajdúszoboszlói élményedet a nagyközönséggel? Küld el a történetedet nekünk!
MegosztásHajdúszoboszlói Fazekasház
A Hajdúszoboszlói Fazekasház Fazekas Istvánnak, a népművészet mesterének 1976-ban megnyitott múzeuma.
A népi jellegű épület ma népművészeti gyűjteménynek ad otthont, valamint a látogatók múzeumpedagógiai foglalkozások keretében ismerkedhetnek meg a fazekassággal.
Fazekas Istvánról:
Fazekas István 1924. április 18-án született Nádudvaron, évszázadok óta fazekassággal foglalkozó dinasztia tagjaként. Korán megtanult korongozni, eredetileg mégsem készült fazekasnak. Később, édesapja műhelyében volt fazekasinas, s nála szabadult fel. 1952-ben lett népművész, 1954-ben az elsők között kapta meg a Népművészet Mestere kitüntető címet, a nádudvari fekete kerámia kimagaslóan magas művészi továbbfejlesztéséért, népszerűsítéséért. 1973-ban Nádudvarról Hajdúszoboszlóra tette át székhelyét, itt rendezte be műhelyét, s hozta létre saját keze munkája által a Hajdúszoboszlói Fazekasházat, kis házi múzeumát.
A Fazekasház:
A hagyományos nádfedeles paraszti házak formájára emlékeztető bemutatótermet, műhelyt épített és bekapcsolódott az idegenforgalomba is. A Hajdúszoboszlói Fazekasház Fazekas István 2007-ben bekövetkezett halála után gazdátlanná vált. A múzeum megnyitásának 40. évfordulóján, 2016-ban a ház újra megnyitja kapuit, hogy tovább szolgálja a magyar népművészetet. „Kézbe illő hagyomány” című állandó, és „Madárka, madárka” című időszaki kiállítással várja látogatóit, akik bemutatók és foglalkozások keretében ismerkedhetnek a fazekassággal, kipróbálhatják az agyagformálást és a korongozást is.
Kiállítások:
– Kézbe illő hagyomány, válogatás a debreceni Déri Múzeum néprajzi gyűjteményéből
Kiállításunk az alföldi parasztság tárgyi kultúrájának népművészeti értékkel is bíró darabjaiból nyújt ízelítőt, elsősorban a paraszti lakáskultúra és a ház körüli munkák, az élelmiszer előállítás jellegzetes eszközeinek bemutatása által. A paraszti használati eszközök kialakulásának hosszú folyamatában elsősorban a célszerűség, a praktikum szempontja volt az elsődleges. Éppen ezért a természetes anyagokból kialakított tárgyakon létrehozóik, a korabeli tárgyalkotók, a legegyszerűbb megoldásokra törekedtek. Mindez azt eredményezte, hogy „kézbe illő”, jól használható darabok jöttek létre, esztétikai szempontból pedig egy nagyon letisztult formavilág alakult ki.
A 18-19. században Debrecen és Hajdúböszörmény is jelentős központja volt a bútorművességnek, a festett bútorok készítői mezővárosi asztalosmesterek voltak. A festetlen, bárdolt fa lapokból összeállított ácsolt ládákat Erdélyből vagy Észak-Magyarországról szállították az Alföldre.
A használati eszközök egy részét barkácsoló parasztemberek is elkészíthették, de az igényesebb, mívesebb darabok mesteremberek, főleg bognárok, kovácsok keze munkáját dicsérik. Ezek a tárgyak igényes, tartós alapanyaguk, méretük által az alföldi parasztpolgári kultúra gazdasági jelentőségét, s egyben egykori használóik társadalmi rangját, emberi méltóságát is közvetítik. Elolvasom
Modem-Modern és Kortárs Művészeti Központ
A Modem Debrecen szívében található kortárs művészeti központ. Egyedi tárlatokkal, sokszínű programokkal, alkalmanként koncertekkel várja az érdeklődőket.
A MODEM a Kölcsey Központ mellett található a Hunyadi János u. 1-3. szám alatt, színvonalas, kortárs művészeti kiállításokkal, művészetpedagógiai programokkal, csütörtökönként kisgyermekes szülőknek szóló programmal (Ringató), a nyári időszakban kertmozival, illetve egész évben a hangulatos Zöld Kilincs kávézóval várjuk szeretettel látogatóinkat.
Akadálymentesített, családbarát muzeális intézmény vagyunk. Elolvasom
Géptár
Régi motorok, mezőgazdasági gépek, és egyéb tárgyak tárlata tekinthető meg a Géptárban.
A Géptár Múzeumomban Mogyorós József egyéni gyűjtő által összegyűjtött, feljavított oldtimer autók, öreg motorkerékpárok, kerékpárok, mezőgazdasági gépek (traktorok), stabil motorok (Lokomobilok) és egyéb más használati tárgyak, lovas eszközök láthatóak.
A múzeum tárlataiban szereplő tárgyak között jármű ritkaságok is szerepelnek, melyek egy tudatos gyűjtés eredményeként menekülhettek meg a bezúzástól, beolvasztástól.
Az itt látható régi műszaki, közlekedési és mezőgazdasági használati tárgyak, gépek között még most is található olyan, mely működik, így a Géptárban látható veterán járművek akár ki is bérelhetőek. Elolvasom
Bocskai István Múzeum
Fedezze fel Hajdúszoboszló „múzeumi negyedét”! A gyógyfürdőtől 1000 méterre található Bocskai István Múzeum három épületben hét állandó kiállításon mutatja be Hajdúszoboszló kulturális örökségét.
A Bocskai Múzeum kertjében mezőgazdasági-történeti kiállítás tekinthető meg, mely az 1800-as évektől kezdődő folyamatos technikai fejlődést mutatja be. További egyedi látványosság az Oborzil Edit és férje Jeney Tibor alumínium harangjai, melyet hagyatékul Hajdúszoboszló városának adományoztak. A város szimbolikus harangházának harangjai is e gyűjteménynek a részei.
A több épületből álló Bocskai Múzeum főépületében az állandó kiállítás a Hajdúszoboszló történetét bemutató várostörténeti tárlat. Egyedi ritkaság a múzeumban, a Bocskai-zászló, mely a fejedelem adományaként került a hajdú vitézek birtokába és maradt meg napjainkra a Bocskai István Múzeum anyagában nagy értéket képviselve. A múlt emlékeként a zászlón látható címer fedezhető fel a „szoboszlói” hajdúk kiváltságlevelén és a mai Hajdúszoboszlói városi címeren is.
A tárlat nagyon sokszínű, melynek részeként tekinthető meg Bocskai István fejedelem festménye, mely Szűts János alkotása, továbbá használati tárgyak, harci ereklyék, illetve a város híres szülötteinek – Szép Ernő, Pávai-Vajna Ferenc – tárgyi relikviái. Egyéb érdekességként megtekinthető a hajdúsági tájra jellemző rovar és lepkegyűjtemény is a múzeumban.
A Bocskai Múzeum részeként, de külön épületben látogatható a Múzeumi Galéria, ahol Cseh Gusztáv és Szombati László művészi öröksége várja az érdeklődőket.
Jelenleg megtekinthető állandó kiállítások:
– Szoboszló öröksége
– Retro ’70-’89
– Hagyományok Hajdúszoboszlón
– Nemzetközi Modern Képtár
– Fejedelmi Kincstár Elolvasom