Archívum
A Szoboszlói Irodalom Háza
A hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum 2024 őszén nyitotta meg új kiállítási egységét a Szoboszlói Irodalom Házát.
A kiállítás időben a 19. század végét és a 20. századot öleli fel. Ezen az időintervallumon belül mutatja be a különböző érdeklődési körű és eltérő irodalmi kvalitásokkal rendelkező alkotók életművét, életpályát. Bennük a közös pont Hajdúszoboszló, az innen való származás tudata, valamint az itteni alkotás ténye.
Bővebben a kiállítási tárlatokról:
A kiállításban kiemelt helyet kapott Szép Ernő (1884-1953), aki a 20. század első felében a szépirodalom mindhárom műnemében (költészet, próza, dráma) maradandó értéket alkotott. Először költeményeivel vált ismertté, majd népszerű színpadi szerző lett (ma drámaírói díj is viseli nevét), de írt regényeket, elbeszéléseket is.
Jellegzetes és központi figurája volt akkoriban a magyar irodalmi életnek. Munkatársa volt a korszak meghatározó lapjának, a Nyugatnak. Bár nem volt tagja egyik irodalmi tömörülésnek sem, a magyar irodalom élvonalába tartozó szerzőkkel tartott fenn baráti kapcsolatot.
Így szoros kapcsolatot ápolt Ady Endrével, Tóth Árpáddal, Molnár Ferenccel, Ambrus Zoltánnal, Bródy Sándorral, Krúdy Gyulával, Karinthy Frigyessel. Élete során számos településen megfordult, de élete végéig szoboszlóinak vallotta magát.
A kiállításban Szép Ernő élethű viaszfigurája mellett könyvkuckó, interaktív szöveggyűjtemény, digitális tartalmak várják a látogatókat a múzeum nyitvatartási idejében. Elolvasom
Szeretnéd te is megosztani a hajdúszoboszlói élményedet a nagyközönséggel? Küld el a történetedet nekünk!
MegosztásMeseKorzó
Egy mesés kaland vár rád Hajdúszoboszlón családoddal vagy romantikus séta pároddal, ne hagyd ki!
Tegyetek egy sétát a MeseKorzò családi vagy felnőtteknek kialakított romantikus útvonalán, amely során egy térkép segítségével kell megtalálnotok Hajdúszoboszló több helyszínén az egyedileg készített és dekorált meseházikókat. Ezekben egy-egy mese mellett feladatok, kérdések is várnak rátok és még a három próbát is kiállhatjátok!
Nemcsak jól szórakozhattok, új történetekkel ismerkedhettek meg, hanem egymást is jobban megismerhetitek akár családdal vagy párotokkal járjátok be az utat. A MeseKorzón végig mehettek gyalog, biciklivel és autóval is, Hajdúszoboszló számos nevezetességét érintve az egyes útvonalakon.
Vajon ti kiálljátok a három próbát? Ha igen, a végén egy névre szóló oklevelet is kaptok.
Ha útnak indulnátok a Hotel Járja recepcióján tudtok a MeseKorzóra befizetni, a meseútlevelteket és a meseházakat nyitó kulcsokat átvenni. Elolvasom
A Feketekerámia bemutató ház- Nádudvar
A „Tűz és Föld művészete”-ként emlegetett, Nádudvaron több százéves múltú fazekas mesterség az 1700-as évektől kezdődően már hagyomány a Fazekas családban.
A látogatók amellett, hogy megismerkedhetnek Ifj. Fazekas István népi iparművész kiállításával, valamint betekintést kaphatnak a helyi fazekasság történetébe, részesei lehetnek az edénykészítés, korongozás folyamatának is.
A bemutató házban az érdeklődők elsajátíthatják a tipikusan nádudvari díszítésre jellemző technikát is.
Az agyagból készített edények jellegzetesen fekete színűek.
A kiállításon nemcsak a régi, hanem a mai formák is bemutatásra kerülnek.
Azon látogatók részére, akiknek elnyerik tetszésüket a különleges edények, lehetőséget biztosítanak vásárlásra is.
Megközelítés
A bemutatóház Hajdúszoboszlótól 18 km-re helyezkedik el Nádudvaron, a Fő úton.
Autóval, valamint autóbusszal is lehetséges a megközelítése, az úgynevezett „fő” buszmegállótól 3 percre található. Elolvasom
Mihalkó Kalaposház – Balmazújváros
A Mihalkó Kalaposházban az érdeklődők megismerkedhetnek a még 1800-as évekhez kapcsolódó, családi hagyománynak számító kalapos mesterséggel, további érdekességként pedig meg tekinthetik az egyéb népművészeti tárgyakból, valamint a család által készített kalapokból álló kiállítást.
A Mihalkó Kalaposházról
Az egyik legrégebbi kézműves foglalkozásnak számít a természetes alapanyagból – bárány gyapjúból – való pásztorkalapok készítése. A kalapkészítés hagyománya az 1800-as évekre nyúlik vissza a Mihalkó családban. Mihalkó Gyula (1949-2016) kalapkészítő népi iparművész a kalapkészítést édesapjától és nagybátyjától, Mihalkó Zoltántól tanulta meg, akiknek az apja, de már a nagyapja is ezzel foglalkozott. Fejfedőket készített a környék lakói számára: hortobágyi, kiskunsági pásztorkalapokat, továbbá süvegeket, paraszt és polgári kalapokat, néptáncos és szuvenír mini kalapokat. Munkáját számos díjjal elismerték, a népi iparművész címet 1999-ben, a Népművészet Mestere címet 2003-ban kapta meg. Saját műhelyét 1997-ben készítette el fiával, majd népművészeti alkotóházat építtetett 2004-2005-ben édesapja műhelye helyén. A hagyományos szerszámokkal felszerelt, de modern berendezésű műhely előtti teremben a Mihalkó kalaposok által készített összes kalaptípusból és egyéb népművészeti remekekből rendezett kiállítás látható. Ezen ősi mesterség emlékét őrzi a 2014-ben részben pályázati támogatással létrehozott házi múzeum. A Hungarikum Bizottság döntése értelmében a „Mihalkó-féle hortobágyi pásztorkalap” 2016-ban felvételt nyert a Magyar Értéktárba, így ezentúl a kiemelkedő nemzeti érték címet viseli. Elolvasom
Veres Péter Emlékház – Balmazújváros
Veres Péter Emlékház
A múzeummá kialakított emlékházban Veres Péter mindennapi életébe kapunk betekintést, ahol megismerkedhetünk munkásságával, különféle műveivel, használati tárgyaival. Az író és politikus egykori lakóháza népi műemlék. A háromosztatú parasztház vályogfalain kis méretű osztott ablakok találhatók, teteje a tájegységre jellemzően náddal van fedve, amely mára már Balmazújvárosban is ritkaságnak számít. Az író itt élte hétköznapjait, egészen az 1940-es évek közepéig, amíg a politikai élet Budapestre nem szólította.
Információ
Információ kérése, illetve bejelentkezés a múzeumon vagy Tourinform irodán keresztül lehetséges.
Előzetes bejelentkezés ajánlott!
Jegyár
A belépés díjtalan! Elolvasom
Szabó Magda Emlékház
Szabó Magda Kossuth-díjas írónő születésének 100. évfordulója alkalmából 2017. október 5-én nyílt meg a Szabó Magda Emlékház az írónő egykori iskolájában, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában. Elolvasom
Csokonai Színház
A Csokonai Nemzeti Színház a ma is álló kőszínház Debrecenben, 1865 októberében nyitotta meg kapuit, mely 1916-ban vette fel Csokonai nevét.
A színházban játszott többek között Blaha Lujza és Honthy Hanna, Latabár Kálmán és Csortos Gyula is. Olyan tehetségek kezdték itt pályájukat, mint Soós Imre, Mensáros László, Márkus László, Latinovits Zoltán és Hofi Géza.
2016/17-es évad előadásai
A Nagyszínpad bemutatói:
– Orbán János Dénes: A magyar Faust − színmű (rend.: Árkosi Árpád) − ősbemutató!
– Szörényi Levente – Bródy János: Kőműves Kelemen
– Johann Strauss: A denevér
– Závada Pál: Jadviga párnája
– Tasnádi István-Gimesi Dóra-Jeli Viktória-Vészits Andrea: Időfutár
– Molière: Dandin György, avagy a megcsúfolt férj
– Erkel Ferenc: Bánk bán
– Erkel Ferenc: Bánk bán – beavató operaelőadás
– Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola
– Szélfútta levél (Mensáros László 1956-os emlékezései)
– Lázár Ervin: A kisfiú meg az oroszlánok
– Vecsei Miklós: A szalontai Hamlet-kör
– Matthieu Delaporte-Alexandre de La Patellière: Hogyan nevezzelek?
– Gimesi Dóra: Hessmese
– David Pownall: Mesterkurzus
– Valère Novarina: Imígyen szóla Louis de Funès
– Yasmina Reza: Művészet
– Kiss Gergely Máté: A Jegesmedve
– Gotthold Ephraim Lessing-Ulrich Hub-Madák Zsuzsanna: Jeruzsálem
Műsoron maradó előadások:
– William Shakespeare: Rómeó és Júlia
– Szabó Magda: Az ajtó
– Virginia Woolf: Orlando
– Verona, 1301
– Fenyő Miklós-Tasnádi István: Made in Hungária
– Orbán János Dénes: A magyar Faust
– Csokonai Vitéz Mihály: Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak
– Hubay Miklós: Tüzet viszek
– Willy Russell: Shirley Valentine
– Robert Thomas: Nyolc nő
– Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
– Borbély Szilárd: Akár Akárki Elolvasom