Archívum
A Szoboszlói Irodalom Háza
A hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum 2024 őszén nyitotta meg új kiállítási egységét a Szoboszlói Irodalom Házát.
A kiállítás időben a 19. század végét és a 20. századot öleli fel. Ezen az időintervallumon belül mutatja be a különböző érdeklődési körű és eltérő irodalmi kvalitásokkal rendelkező alkotók életművét, életpályát. Bennük a közös pont Hajdúszoboszló, az innen való származás tudata, valamint az itteni alkotás ténye.
Bővebben a kiállítási tárlatokról:
A kiállításban kiemelt helyet kapott Szép Ernő (1884-1953), aki a 20. század első felében a szépirodalom mindhárom műnemében (költészet, próza, dráma) maradandó értéket alkotott. Először költeményeivel vált ismertté, majd népszerű színpadi szerző lett (ma drámaírói díj is viseli nevét), de írt regényeket, elbeszéléseket is.
Jellegzetes és központi figurája volt akkoriban a magyar irodalmi életnek. Munkatársa volt a korszak meghatározó lapjának, a Nyugatnak. Bár nem volt tagja egyik irodalmi tömörülésnek sem, a magyar irodalom élvonalába tartozó szerzőkkel tartott fenn baráti kapcsolatot.
Így szoros kapcsolatot ápolt Ady Endrével, Tóth Árpáddal, Molnár Ferenccel, Ambrus Zoltánnal, Bródy Sándorral, Krúdy Gyulával, Karinthy Frigyessel. Élete során számos településen megfordult, de élete végéig szoboszlóinak vallotta magát.
A kiállításban Szép Ernő élethű viaszfigurája mellett könyvkuckó, interaktív szöveggyűjtemény, digitális tartalmak várják a látogatókat a múzeum nyitvatartási idejében. Elolvasom
Szeretnéd te is megosztani a hajdúszoboszlói élményedet a nagyközönséggel? Küld el a történetedet nekünk!
MegosztásMeseKorzó
Egy mesés kaland vár rád Hajdúszoboszlón családoddal vagy romantikus séta pároddal, ne hagyd ki!
Tegyetek egy sétát a MeseKorzò családi vagy felnőtteknek kialakított romantikus útvonalán, amely során egy térkép segítségével kell megtalálnotok Hajdúszoboszló több helyszínén az egyedileg készített és dekorált meseházikókat. Ezekben egy-egy mese mellett feladatok, kérdések is várnak rátok és még a három próbát is kiállhatjátok!
Nemcsak jól szórakozhattok, új történetekkel ismerkedhettek meg, hanem egymást is jobban megismerhetitek akár családdal vagy párotokkal járjátok be az utat. A MeseKorzón végig mehettek gyalog, biciklivel és autóval is, Hajdúszoboszló számos nevezetességét érintve az egyes útvonalakon.
Vajon ti kiálljátok a három próbát? Ha igen, a végén egy névre szóló oklevelet is kaptok.
Ha útnak indulnátok a Hotel Járja recepcióján tudtok a MeseKorzóra befizetni, a meseútlevelteket és a meseházakat nyitó kulcsokat átvenni. Elolvasom
A Feketekerámia bemutató ház- Nádudvar
A „Tűz és Föld művészete”-ként emlegetett, Nádudvaron több százéves múltú fazekas mesterség az 1700-as évektől kezdődően már hagyomány a Fazekas családban.
A látogatók amellett, hogy megismerkedhetnek Ifj. Fazekas István népi iparművész kiállításával, valamint betekintést kaphatnak a helyi fazekasság történetébe, részesei lehetnek az edénykészítés, korongozás folyamatának is.
A bemutató házban az érdeklődők elsajátíthatják a tipikusan nádudvari díszítésre jellemző technikát is.
Az agyagból készített edények jellegzetesen fekete színűek.
A kiállításon nemcsak a régi, hanem a mai formák is bemutatásra kerülnek.
Azon látogatók részére, akiknek elnyerik tetszésüket a különleges edények, lehetőséget biztosítanak vásárlásra is.
Megközelítés
A bemutatóház Hajdúszoboszlótól 18 km-re helyezkedik el Nádudvaron, a Fő úton.
Autóval, valamint autóbusszal is lehetséges a megközelítése, az úgynevezett „fő” buszmegállótól 3 percre található. Elolvasom
Mihalkó Kalaposház – Balmazújváros
A Mihalkó Kalaposházban az érdeklődők megismerkedhetnek a még 1800-as évekhez kapcsolódó, családi hagyománynak számító kalapos mesterséggel, további érdekességként pedig meg tekinthetik az egyéb népművészeti tárgyakból, valamint a család által készített kalapokból álló kiállítást.
A Mihalkó Kalaposházról
Az egyik legrégebbi kézműves foglalkozásnak számít a természetes alapanyagból – bárány gyapjúból – való pásztorkalapok készítése. A kalapkészítés hagyománya az 1800-as évekre nyúlik vissza a Mihalkó családban. Mihalkó Gyula (1949-2016) kalapkészítő népi iparművész a kalapkészítést édesapjától és nagybátyjától, Mihalkó Zoltántól tanulta meg, akiknek az apja, de már a nagyapja is ezzel foglalkozott. Fejfedőket készített a környék lakói számára: hortobágyi, kiskunsági pásztorkalapokat, továbbá süvegeket, paraszt és polgári kalapokat, néptáncos és szuvenír mini kalapokat. Munkáját számos díjjal elismerték, a népi iparművész címet 1999-ben, a Népművészet Mestere címet 2003-ban kapta meg. Saját műhelyét 1997-ben készítette el fiával, majd népművészeti alkotóházat építtetett 2004-2005-ben édesapja műhelye helyén. A hagyományos szerszámokkal felszerelt, de modern berendezésű műhely előtti teremben a Mihalkó kalaposok által készített összes kalaptípusból és egyéb népművészeti remekekből rendezett kiállítás látható. Ezen ősi mesterség emlékét őrzi a 2014-ben részben pályázati támogatással létrehozott házi múzeum. A Hungarikum Bizottság döntése értelmében a „Mihalkó-féle hortobágyi pásztorkalap” 2016-ban felvételt nyert a Magyar Értéktárba, így ezentúl a kiemelkedő nemzeti érték címet viseli. Elolvasom
Szabó Magda Emlékház
Szabó Magda Kossuth-díjas írónő születésének 100. évfordulója alkalmából 2017. október 5-én nyílt meg a Szabó Magda Emlékház az írónő egykori iskolájában, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában. Elolvasom
Hajdúszoboszlói Fazekasház
A Hajdúszoboszlói Fazekasház Fazekas Istvánnak, a népművészet mesterének 1976-ban megnyitott múzeuma.
A népi jellegű épület ma népművészeti gyűjteménynek ad otthont, valamint a látogatók múzeumpedagógiai foglalkozások keretében ismerkedhetnek meg a fazekassággal.
Fazekas Istvánról:
Fazekas István 1924. április 18-án született Nádudvaron, évszázadok óta fazekassággal foglalkozó dinasztia tagjaként. Korán megtanult korongozni, eredetileg mégsem készült fazekasnak. Később, édesapja műhelyében volt fazekasinas, s nála szabadult fel. 1952-ben lett népművész, 1954-ben az elsők között kapta meg a Népművészet Mestere kitüntető címet, a nádudvari fekete kerámia kimagaslóan magas művészi továbbfejlesztéséért, népszerűsítéséért. 1973-ban Nádudvarról Hajdúszoboszlóra tette át székhelyét, itt rendezte be műhelyét, s hozta létre saját keze munkája által a Hajdúszoboszlói Fazekasházat, kis házi múzeumát.
A Fazekasház:
A hagyományos nádfedeles paraszti házak formájára emlékeztető bemutatótermet, műhelyt épített és bekapcsolódott az idegenforgalomba is. A Hajdúszoboszlói Fazekasház Fazekas István 2007-ben bekövetkezett halála után gazdátlanná vált. A múzeum megnyitásának 40. évfordulóján, 2016-ban a ház újra megnyitja kapuit, hogy tovább szolgálja a magyar népművészetet. „Kézbe illő hagyomány” című állandó, és „Madárka, madárka” című időszaki kiállítással várja látogatóit, akik bemutatók és foglalkozások keretében ismerkedhetnek a fazekassággal, kipróbálhatják az agyagformálást és a korongozást is.
Kiállítások:
– Kézbe illő hagyomány, válogatás a debreceni Déri Múzeum néprajzi gyűjteményéből
Kiállításunk az alföldi parasztság tárgyi kultúrájának népművészeti értékkel is bíró darabjaiból nyújt ízelítőt, elsősorban a paraszti lakáskultúra és a ház körüli munkák, az élelmiszer előállítás jellegzetes eszközeinek bemutatása által. A paraszti használati eszközök kialakulásának hosszú folyamatában elsősorban a célszerűség, a praktikum szempontja volt az elsődleges. Éppen ezért a természetes anyagokból kialakított tárgyakon létrehozóik, a korabeli tárgyalkotók, a legegyszerűbb megoldásokra törekedtek. Mindez azt eredményezte, hogy „kézbe illő”, jól használható darabok jöttek létre, esztétikai szempontból pedig egy nagyon letisztult formavilág alakult ki.
A 18-19. században Debrecen és Hajdúböszörmény is jelentős központja volt a bútorművességnek, a festett bútorok készítői mezővárosi asztalosmesterek voltak. A festetlen, bárdolt fa lapokból összeállított ácsolt ládákat Erdélyből vagy Észak-Magyarországról szállították az Alföldre.
A használati eszközök egy részét barkácsoló parasztemberek is elkészíthették, de az igényesebb, mívesebb darabok mesteremberek, főleg bognárok, kovácsok keze munkáját dicsérik. Ezek a tárgyak igényes, tartós alapanyaguk, méretük által az alföldi parasztpolgári kultúra gazdasági jelentőségét, s egyben egykori használóik társadalmi rangját, emberi méltóságát is közvetítik. Elolvasom
Városi erődfal maradvány
Hajdúszoboszló legrégebbi épített öröksége, a hajdani városfal megmaradt része és a sarokbástya, mely jelenleg a Kálvin téren a Református templom mellett található.
Hajdúszoboszló települést 1606 szeptember 2-án ajándékozza Bocskai István erdélyi fejedelem a Halasi Fekete Péter vezette hajdúknak. A katonai rendben élő hajdúk a város területét tizedekre osztják és kialakítják a hajdúvárosokra jellemző kéttelkes városszerkezetet, majd a várost hajdúpalánkkal, később fallal veszik körül. Ennek egy része látható még ma is a város főterén a Református templom mellett. Elolvasom
Bika Vendéglő
A Kisbikának is mondott 1871-ben épült épület nemcsak szálloda és vendéglátóhely volt, de a város kulturális életének egyik központja is.
Az alföldi kisvárosban gyökeres változások indultak meg a vasúti közlekedés 1850-es években kezdődött fejlesztéseinek köszönhetően. Az élénkülő utas és kereskedelmi forgalom arra késztette a város elöljáróit, hogy korszerű, hosszú ideig szolgáló vendégfogadókat építtessen. Így kezdődött el a BIKA vendéglő építése, majd megnyitása 1860-ban.
Az 1870-es évekre a városnak múlhatatlan szüksége lett egy olyan vendéglőszállóra, ahol hivatalos vendégeit, vagy a különböző ügyek intézésére a városba érkező küldötteket, tisztségviselőket megfelelő körülmények közt el lehetett szállásolni. A BIKA vendéglő – amellett hogy itt részesültek ellátásban a város hivatalos vendégei – a társasági és közéletnek is jelentős színtere lett.
A vendéglátóhely 1871-ben készült el, mely most is látható Hajdúszoboszló főterén. Az egyemeletes épület a Kossuth utca sarkán, városi telken kapott helyet. Az országútra néző homlokzati része úgy lett felépítve, hogy az a városház felől kiinduló és a Kossuth utcáig terjedő épületsorral egy vonalba kerüljön. Az épület előtt üresen maradó térséggel a piactér mintegy kétszeresére növekedett.
A vendéglő bejárata az épület közepén a térről nyílt, és lépcső vezetett az emeletre. A vendégszobák, és egy nagy tágas étterem itt kapott helyet. A földszinten szintén a térre néző üzlethelyiségek sorakoztak. A Kisbikának is mondott épület nemcsak szálloda és vendéglátóhely volt, de a város kulturális életének is egyik központja lett. Az emeleti nagy étterem színházi, műkedvelő előadások tartására, politikai jellegű összejövetelek céljára egyaránt használhatók voltak.
Az 1930-as években a vendéglátás színhelye a fürdő környékére tevődött át. A Bika vendéglő emeleti részébe az állami adóhivatal költözött. 1950-től az adóhivatal helyén a honvéd kiegészítő parancsnokság működött. Ez követően az egész épület a vendéglátó vállalat használatába került. Változott a neve is. Volt Délibáb presszó, Bástya cukrászda, jelenleg az épületben a Nelson Hotel, Étterem és Cukrászda működik.
Az épület térre néző főhomlokzatát a földszinti és az emeleti ablakok két részre tagoják. Az alsó szinten téglalap alakú, míg a felsőn ívelt és párkányozott ablakok láthatók. Az emeleti ablakokat négy egyenes vonalú oszlop is elkülöníti egy mástól 2+6+2 megosztással.
A „Kisbika Vendéglő” már több mint 140 éve áll őrt Hajdúszoboszló főterén. Elolvasom
Városháza
A régi nádfedeles városháza helyett 1818-ban helyezték le az alapját a napjainkban is ismert hajdúszoboszlói városháza épületének, mely mai formáját az 1896-ban a honfoglalás millenniumának évében nyerte el.
A régi nádfedeles városháza helyett, mely rendeltetésére már alkalmatlannak bizonyult, újat kellett építeni. A református templomot felépítő Rabl Cornelius debreceni mesterrel létre is jött az egyezség. A mester elkészítette a tervrajzot, és 1818. május 20-án „letétetett a fundamentuma a templommal által ellenben építendő városházának.”
A „Belső csapszék” helyére emelt egyemeletes épület bejárata az udvar felől volt. Mindkét szint helyiségei előtt bolthajtásos folyosó húzódott. A földszintről a bolthajtások közt felmenő hat oszlop tartotta az emeleti folyosót és a tetőzet udvarra eső szakaszát. A folyosókról nyíltak a hivatali helységek bejáratai. Az emeletre vezető lépcső alatt kapott helyett a fogda. A templom felé néző utcai homlokzat az által, hogy a középső rész, melyben a nagy tanácsterem kapott helyet, egy méternyire kijjebb lett helyezve a másik két falsíktól, az épület hármas tagozódású lett.
Az építkezés három évet vett igénybe. A munkálatok utolsó szakasza az ablakok üvegezése és a sárkemencék elkészítése volt. Ugyanis a hivatali helyiségeket szalmával, csutkával fűtötték. „Vaskemencék csak később kerültek a szobákba.
A városháza mai formája 1896-ban a honfoglalás millenniumának évében alakult ki. Ekkor toldották hozzá a Rákóczi út felé eső negyedik szakaszt. Ez ugyanúgy előrébb került, mint a korábbi épület középső része. Ez által nyerte el a városháza homlokzata mai alakzatát.
A városháza templom felőli részén 1935-ben egy figyelemre érdemes átalakítás történt. Az egykori strázsamesteri szoba feláldozásával itt nyitottak főbejáratot. Az átalakítást, és a díszkapu elkészítésének költségeit Stahler Dániel helybeli gazdag és előkelő személy vállalta.
Az épület egésze pedig az 1970-es években majd 1998-ban kapott teljes felújítást. Ez utóbbi nyomán a homlokzat színeiben is változatosabb lett. Így szemlélhetjük ma a vízszintes tagoltságú, nyugodt hatást keltő, klasszicista elemeket mutató épületet. Az emeleten lévő 4-4 félköríves ablak közt ugyanannyi korinthoszi féloszlop helyezkedik el. Fölöttük a tető szegélyeként alacsony, hat szakaszra osztott, áttört kőkorlát húzódik.
Esti fényszórós megvilágításban a több mint 180 esztendős városháza különösen szép látványt nyújt. Elolvasom
Nagyerdei Szabadtéri Színpad
A debreceni Nagyerdei Szabadtéri Színpad a békás tó mellett egyedi környezetben újra megnyitotta kapuit a látogatók előtt és változatos program kínálttal várja a kultúra szerelmeseit.
A felújított Nagyerdei Szabadtéri Színpadon májustól szeptemberig változatos programok sorát vonultatják fel a szervezők a debreceni közönség és a környékbeli érdeklődők nagy örömére!
A 2014-ben felújított Nagyerdei Szabadtéri Színpad az idei évben is változatos programkínálattal várja a szabadtéri koncertek és színházi előadások iránt érdeklődő közönséget.
A Nagyerdei Szabadtéri Színpad programjai
2016. június 26. 20.30 A Dzsungel Könyve – musical bábszínpadi változata két részben
2016. június 29. 20.30 Sok hűhó semmiért – vígjáték két részben
2016. július 1. és 2. 20.30 Egy fenékkel két lovat – zenés játék két részben
2016. július 6. és 7. 20.30 A csárdáskirálynő – operett két részben
2016. július 11. és 12. 20.30 Francia rúdugrás – szextett két részben
2016. július 15. 20.30 Megidézett Kárpátalja, hágókon innen és túl – táncjáték egy részben
2016. július 23. 19.00 A Hampshire County Youth Orchestra koncertje
2016. július 24. 20.00 Kodály Zoltán Ifjusági Világzenekar hangversenye
2016. július 29. és 30. 20.00 – musical két részben
2016. augusztus 2. 20.00 Hernádi Pont – Hernádi Judit zenés estje
2016. augusztus 8. 20.00 A pofon egyszerű, avagy egy szerencsés néző viszontagságai – a L’art pour l’art Társulat előadása
2016. augusztus 11. 20.00 Ketten egyedül – New York-i duett egy részben
2016. augusztus 13. 18.00 Kaláka koncert
2016. augusztus 14.20.00 Frank Sinatra – A hang – Egy életmű dalban és táncban
2016. augusztus 18. 20.00 Demjén koncert
2016. augusztus 19. 20.00 Habana Social Club – előadóest
Bővebb információ a programokról, előadásokról http://www.debreceniszabadteri.hu weboldalon olvashatnak!
A műsorváltoztatás jogát a szervezők fenntartják!
Jegyek az előadásokra a hajdúszoboszlói Tourinform irodában kaphatóak! Információ a +36 52/558-928-as telefonszámon.
A Szabadtéri Színpad nézőtere, pánztára és büféi az előadások kezdete előtt 1 órával nyitnak, ahol óriásperec, kávé, tea, üdítő és alkoholos ital egyaránt kapható.
A Szabadtéri Színpad mozgáskorlátozott vendégei és kísérői előadásonként korlátozott számban a helyszín és procukció adottságaitól függően tudnak akadálymentesített helyekre szóló belépőjegyeket vásárolni a Kölcsey Központ Jegypénztárában. Bővebb információ +36 52/518-447
Kedvezőtlen időjárás esetén:
Tájékoztatjuk kedves vendégeinket, hogy a Szabadtéri Színpad részletes esőszabályzata a www.nagyerdeiszabadteri.hu honlapról elérhető.
Kedvezményes Cívis Piknik-Bérletek:
A Nagyerdei Szabadtéri Színpad meghatározott előadásaira korlátozott számban kedvezményes négy és öt előadásos bérletek is válthatók, melyekkel kedvezőbb áron tekintheti meg az előadásokat, a belépőjegy alapárához képest. Bérletek kizárólag személyesen válthatók a Kölcsey Központ jegypénztárában.
Cívis Piknik bérlet I. (2.helyár, 5 előadás) 19500.-Ft
Cívis Piknik bérlek II. (2. helyár, 4 előadás) 15600.-Ft Elolvasom
