A csodaforrás megtalálása – Retro pillanatok

2020. április 8.

A hajdúszoboszlói gyógyvíz hosszú évek pozitív tapasztalatainak köszönhetően országosan ismert és elismert, de tudjuk e, hogy hogyan kezdődött a csodaforrás megismerésének története? Most elkezdjük mesélni!

Hogyan is kezdődött?

A föld mélyének vallatói aligha gondolták, hogy gejzír módjára forró víz szökik nagy erejű gázzal a magasba 317 napi munka és várakozás után 1925. október 26-án Hajdúszoboszló határában. Azt régóta feltételezték a geológusok, hogy a Kárpát-medence – a hajdani tengerfenék – szénhidrogéneket rejteget. Hajdúszoboszlón a fiatalok hajdan gyakran szórakoztak az artézi kutak vizének meggyújtásával, de nem a víz volt a gyúlékony persze, hanem annak gáztartalma.

1910-ben kezdődtek a felmérések Böckh Hugó vezetésével. Az Alföldön Hortobágy területén tűzték ki az első kutatófúrást 1918-ban. Ezt követte a Vérvölgy, Hajdúszoboszlótól hat kilométerre, de itt sem jártak sikerrel.Itt tűnt fel először a tanítvány Pávai Vajna Ferenc, ő volt aki a Nagy-Alföld harmadik mélyítési pontját kitűzte a hajdúszoboszlói Bánomkertben, a mai Debreceni útfél mentén, ahol ma emléktábla örökíti meg a történteket a körbekerített termálvízkút bejáratánál.

Elsőként 339 méternél mutattak ki vizet és gázt, de 1925 júliusában 750 méternél a technikai berendezések nem tudtak tovább haladni. Már itt is találtak 40 ºC-os vizet és annyi gázt, amely egy villanytelepet el tudott volna működtetni. Az értékes geológiai területre valló eredmények alapján azonban határozat született a folytatásról. Kicserélték a fúróberendezést, melyhez egy 25 méter magas, ugyancsak favázas fúrótoronyhoz közvetlen csatlakozott a daruház. A szemközti gépházban helyezték el a gőzgépeket és az öblítést végző gőzszivattyút.

1019 méternél az az agyagrétegben megszorult a 138 mm-es béléscsőrakat, ezért csövezés nélkül fúrtak tovább. Az erős omlás miatt október 24-25-én leálltak, s újabb vizsgálatokat végeztek. Október 26-án reggel hat óra körül a lyuk megindult, a víz és a gázhozam fokozatosan növekedett. Egy óra múlva 14-20 méter magasra csapott fel az iszapos víz, alkalmanként túlemelkedve a toronytetőn. „Úgy jött a víz, olyan dübörgéssel mint a földrengés. Én éreztem is, hogy inog alattam minden, a torony is reszketett” – így emlékezett vissza Domokos Bernát fúrómester 89 évesen.

1925. október 26-án befejeződött a Hajdúszoboszló I. sz. hévízkút feltárása. A hozam Faller Gusztáv mérése szerint percenként 1600 liter volt, a víz hőfoka 73 ºC.

Megosztás

A weboldal használatával hozzájárul a sütik használatához. Részletek...

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close