A csodaforrás megtalálása – Retro pillanatok

2020. április 8.

A hajdúszoboszlói gyógyvíz hosszú évek pozitív tapasztalatainak köszönhetően országosan ismert és elismert, de tudjuk e, hogy hogyan kezdődött a csodaforrás megismerésének története? Most elkezdjük mesélni!

Hogyan is kezdődött?

A föld mélyének vallatói aligha gondolták, hogy gejzír módjára forró víz szökik nagy erejű gázzal a magasba 317 napi munka és várakozás után 1925. október 26-án Hajdúszoboszló határában. Azt régóta feltételezték a geológusok, hogy a Kárpát-medence – a hajdani tengerfenék – szénhidrogéneket rejteget. Hajdúszoboszlón a fiatalok hajdan gyakran szórakoztak az artézi kutak vizének meggyújtásával, de nem a víz volt a gyúlékony persze, hanem annak gáztartalma.

1910-ben kezdődtek a felmérések Böckh Hugó vezetésével. Az Alföldön Hortobágy területén tűzték ki az első kutatófúrást 1918-ban. Ezt követte a Vérvölgy, Hajdúszoboszlótól hat kilométerre, de itt sem jártak sikerrel.Itt tűnt fel először a tanítvány Pávai Vajna Ferenc, ő volt aki a Nagy-Alföld harmadik mélyítési pontját kitűzte a hajdúszoboszlói Bánomkertben, a mai Debreceni útfél mentén, ahol ma emléktábla örökíti meg a történteket a körbekerített termálvízkút bejáratánál.

Elsőként 339 méternél mutattak ki vizet és gázt, de 1925 júliusában 750 méternél a technikai berendezések nem tudtak tovább haladni. Már itt is találtak 40 ºC-os vizet és annyi gázt, amely egy villanytelepet el tudott volna működtetni. Az értékes geológiai területre valló eredmények alapján azonban határozat született a folytatásról. Kicserélték a fúróberendezést, melyhez egy 25 méter magas, ugyancsak favázas fúrótoronyhoz közvetlen csatlakozott a daruház. A szemközti gépházban helyezték el a gőzgépeket és az öblítést végző gőzszivattyút.

1019 méternél az az agyagrétegben megszorult a 138 mm-es béléscsőrakat, ezért csövezés nélkül fúrtak tovább. Az erős omlás miatt október 24-25-én leálltak, s újabb vizsgálatokat végeztek. Október 26-án reggel hat óra körül a lyuk megindult, a víz és a gázhozam fokozatosan növekedett. Egy óra múlva 14-20 méter magasra csapott fel az iszapos víz, alkalmanként túlemelkedve a toronytetőn. „Úgy jött a víz, olyan dübörgéssel mint a földrengés. Én éreztem is, hogy inog alattam minden, a torony is reszketett” – így emlékezett vissza Domokos Bernát fúrómester 89 évesen.

1925. október 26-án befejeződött a Hajdúszoboszló I. sz. hévízkút feltárása. A hozam Faller Gusztáv mérése szerint percenként 1600 liter volt, a víz hőfoka 73 ºC.

Megosztás

A weboldal használatával hozzájárul a sütik használatához. Részletek...

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás