Archívum

2014. június 5.

Csokonai Színház

A Csokonai Nemzeti Színház a ma is álló kőszínház Debrecenben, 1865 októberében nyitotta meg kapuit, mely 1916-ban vette fel Csokonai nevét.

A színházban játszott többek között Blaha Lujza és Honthy Hanna, Latabár Kálmán és Csortos Gyula is. Olyan tehetségek kezdték itt pályájukat, mint Soós Imre, Mensáros László, Márkus László, Latinovits Zoltán és Hofi Géza.
2016/17-es évad előadásai

A Nagyszínpad bemutatói:
– Orbán János Dénes: A magyar Faust − színmű (rend.: Árkosi Árpád) − ősbemutató!
– Szörényi Levente – Bródy János: Kőműves Kelemen
– Johann Strauss: A denevér
– Závada Pál: Jadviga párnája
– Tasnádi István-Gimesi Dóra-Jeli Viktória-Vészits Andrea: Időfutár
– Molière: Dandin György, avagy a megcsúfolt férj
– Erkel Ferenc: Bánk bán
– Erkel Ferenc: Bánk bán – beavató operaelőadás
– Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola
– Szélfútta levél (Mensáros László 1956-os emlékezései)
– Lázár Ervin: A kisfiú meg az oroszlánok
– Vecsei Miklós: A szalontai Hamlet-kör
– Matthieu Delaporte-Alexandre de La Patellière: Hogyan nevezzelek?
– Gimesi Dóra: Hessmese
– David Pownall: Mesterkurzus
– Valère Novarina: Imígyen szóla Louis de Funès
– Yasmina Reza: Művészet
– Kiss Gergely Máté: A Jegesmedve
– Gotthold Ephraim Lessing-Ulrich Hub-Madák Zsuzsanna: Jeruzsálem

Műsoron maradó előadások:
– William Shakespeare: Rómeó és Júlia
– Szabó Magda: Az ajtó
– Virginia Woolf: Orlando
– Verona, 1301
– Fenyő Miklós-Tasnádi István: Made in Hungária
– Orbán János Dénes: A magyar Faust
– Csokonai Vitéz Mihály: Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak
– Hubay Miklós: Tüzet viszek
– Willy Russell: Shirley Valentine
– Robert Thomas: Nyolc nő
– Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
– Borbély Szilárd: Akár Akárki Elolvasom

Szeretnéd te is megosztani a hajdúszoboszlói élményedet a nagyközönséggel? Küld el a történetedet nekünk!

Megosztás
2014. február 3.

Déri Múzeum

Az 1902-ben helytörténeti múzeumként alapított Déri Múzeum egyszerre őrzi Debrecen és Hajdú-Bihar megye, valamint az egyetemes művelődéstörténet kulturális emlékeit. Elolvasom

2011. február 2.

Szent László Római Katolikus Templom

A Hajdúszoboszló katolikus temploma, a Szent László Római katolikus templom barokk stílusban épült 1776-ban.

A Római katolikus templom belsejét díszítő freskók Takács István egyházi művész munkája, mely a 30-as években készült. Az alkotás az egyházi témákat ötvözte a város életét meghatározó adottságokkal, mint a gyógyvíz megtalálása, vagy a Hortobágy közelsége. A Bocskai utcában található katolikus templom eme freskókkal Hajdúszoboszló egyik egyediségének számít. A templom érdekessége, hogy II. János Pál, mint krakkói érsek is járt ebben az egyházi szentélyben. Elolvasom

2011. február 2.

Görög Katolikus Templom

Hajdúszoboszló Görög katolikus temploma a város központjában, a Szilfákalja utca 4. szám alatt, a Kulturális Központ szomszédságában található.

A templomot, mely egyben Hajdúszoboszló legifjabb temploma 1994-ben építette a városi görög katolikus közösség. A tervező Lengyel István, aki az építkezésnél a modern alapanyagokat és a bizánci építészeti jegyeket együttesen alkalmazta. Ez által új épített öröksége lett a Hajdúszoboszlónak, melyben egyesül a modern építészet és az ókori művészet.

A templom belsejét díszítő ikonok Latorcainé Újházi Aranka munkái. A templom látogatható.

Liturgikus rend:
Hétfőtől péntekig: 08.00 Szentliturgia
Vasárnap és ünnepnap: 09.30 Utrenye; 10.00 Szent Liturgia Elolvasom

2011. február 2.

Harangház és festett jelfái

A harangház Hajdúszoboszló új épített öröksége, Oborzil Edit iparművész és Rácz Zoltán építész együttes alkotása, mely szimbóluma is egyben a városnak.

A Harangház Hajdúszoboszló legfiatalabb építészeti alkotása, mely a városnak adományozott Oborzil harang-hagyaték elhelyezésére és bemutatására szolgáló épület.

A kör alaprajzú nyitott építménynek, megőrző és bemutató szerepe van, melyben a Hajdúszoboszló részére hagyatékozott 50 db alumínium harang került elhelyezésre. Az épület megtervezésekor Rácz Zoltán építőművész több jelképrendszert alkalmazott, hiszen a Harangház négy darab pillére a négy évszak, a négy égtáj és a harangrendszer kezdőpontjait is jelöli.

A Harangház épülete a Gyógyfürdő és a város főutcája közötti parkban van elhelyezve, az építmény az építész szerint a jelképes kárpát medencét jelenti, melybe csordogál a szomszédos parkban lévő három darab festett jelfa tövéből induló négy forrás.

A három darab festett jelfa szellemiségében teljes mértékben segíti illetve felerősíti az épület funkcionális és eszmei szerepét, értékét. A három jelfa a Turul legendát, a Csodaszarvas történetét és az Életfához fűződő mese és mondaköröket jeleníti meg és azokat a színezetükkel is hangsúlyozzák.

A három jelfa elnevezése Turulo, Csodaszarvas és Lélekmadár. A jelfák az alábbi küldetéseket hivatott jelképezni a világban:
a Turulo a magyarság, az Árpád-ház küldetésének beteljesülését
a Csodaszarvas az elődeink égi értékeket felismerő tudásán alapuló földi küldetését
a Lélekmadár isten fája, az életfa, az újjászületés képességének jelképe.
A jelfákon ősi rovás írással az alábbi feliratok olvashatóak:
Turulo: Áldott szép Nap, fényes szép Nap, hajnalodva megszületik, megjelenik, fényesedik
Csodaszarvas: Követ vagyok ég Atyától, Küldött vagyok nagy törvénytől
Lélekmadár: Megérik a Föld is egy új születésre

A Harangház harangjai egyedi alkotások, melyek létrehozásánál a művészeket a XI-XII. századi kőfaragvány, ötvösmunka, ékköves berakás, palástminta, hímzés és zsinórozás ihlette. A harangok szimbólumai szorosan köthetőek az államalapítás korához, a kis tó körüliek kifejezetten Szent István emlékezetére készültek, és mindegyiken egy-egy latin nyelvű mondat olvasható államalapítónk törvényeiből. Innen kedve a történelmi tabló egy helyben, mint a Feszty-körkép, az épület peremén álló faoszlopok faragásain vonul körbe, Szent István korától napjainkig. A medence, vagyis az államalapítás utáni első oszlop a XI-XIV. század állandó háborúskodásait ábrázolja. A további oszlopokon látható faragványok az alábbiakat ábrázolják:
2. oszlop: a Közép-Európában zajló hatalmi viszályok, a török hadsereg hódítása, a Nándorfehérvári csata győzelmét
3. oszlop: a reformáció és a kálvinista vallás térhódítása, ahol jelképként megjelenik a bárány és a pelikán, aki saját magát áldozza fel fiókáinak
táplálásáért
4. oszlop: a három részre szakadt Magyarország
5. oszlop: a Habsburg dinasztia uralmát jelképezi, mely négyszáz évig tartott
6. oszlop: a Rákóczi féle szabadságharc
7. oszlop: 1848-49-es szabadságharc, időrendben is ide illeszkedik be a Kölcsey Harang, mely a 6. és 7.-es oszlop között áll
8. oszlop: az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte, a dualizmus kor
9. oszlop: Trianon, a történelmi Magyarország széthullása
10. oszlop: 1956, 1989 „szabadok vagyunk”
11. oszlop: Hogyan tovább?

Ha Hajdúszoboszlón pihen, sétáljon el Ön is a Szent István Parkba és csodálja meg a Harangház egyedi épületét a hozzá tartozó faragott oszlopokat, valamint a mögötte lévő parkban a festett jelfákat. Elolvasom