Archívum

2011. február 2.

Bocskai István Múzeum

Fedezze fel Hajdúszoboszló „múzeumi negyedét”! A gyógyfürdőtől 1000 méterre található Bocskai István Múzeum három épületben hét állandó kiállításon mutatja be Hajdúszoboszló kulturális örökségét.
A Bocskai Múzeum kertjében mezőgazdasági-történeti kiállítás tekinthető meg, mely az 1800-as évektől kezdődő folyamatos technikai fejlődést mutatja be. További egyedi látványosság az Oborzil Edit és férje Jeney Tibor alumínium harangjai, melyet hagyatékul Hajdúszoboszló városának adományoztak. A város szimbolikus harangházának harangjai is e gyűjteménynek a részei.

A több épületből álló Bocskai Múzeum főépületében az állandó kiállítás a Hajdúszoboszló történetét bemutató várostörténeti tárlat. Egyedi ritkaság a múzeumban, a Bocskai-zászló, mely a fejedelem adományaként került a hajdú vitézek birtokába és maradt meg napjainkra a Bocskai István Múzeum anyagában nagy értéket képviselve. A múlt emlékeként a zászlón látható címer fedezhető fel a „szoboszlói” hajdúk kiváltságlevelén és a mai Hajdúszoboszlói városi címeren is.

A tárlat nagyon sokszínű, melynek részeként tekinthető meg Bocskai István fejedelem festménye, mely Szűts János alkotása, továbbá használati tárgyak, harci ereklyék, illetve a város híres szülötteinek – Szép Ernő, Pávai-Vajna Ferenc – tárgyi relikviái. Egyéb érdekességként megtekinthető a hajdúsági tájra jellemző rovar és lepkegyűjtemény is a múzeumban.

A Bocskai Múzeum részeként, de külön épületben látogatható a Múzeumi Galéria, ahol Cseh Gusztáv és Szombati László művészi öröksége várja az érdeklődőket.

Jelenleg megtekinthető állandó kiállítások:
– Szoboszló öröksége
– Retro ’70-’89
– Hagyományok Hajdúszoboszlón
– Nemzetközi Modern Képtár
– Fejedelmi Kincstár Elolvasom

Szeretnéd te is megosztani a hajdúszoboszlói élményedet a nagyközönséggel? Küld el a történetedet nekünk!

Megosztás
2011. február 2.

Szent László Római Katolikus Templom

A Hajdúszoboszló katolikus temploma, a Szent László Római katolikus templom barokk stílusban épült 1776-ban.

A Római katolikus templom belsejét díszítő freskók Takács István egyházi művész munkája, mely a 30-as években készült. Az alkotás az egyházi témákat ötvözte a város életét meghatározó adottságokkal, mint a gyógyvíz megtalálása, vagy a Hortobágy közelsége. A Bocskai utcában található katolikus templom eme freskókkal Hajdúszoboszló egyik egyediségének számít. A templom érdekessége, hogy II. János Pál, mint krakkói érsek is járt ebben az egyházi szentélyben. Elolvasom

2011. február 2.

Református Templom

Hajdúszoboszló város legrégebbi műemlék épületei a helyi református templom és a mellette húzódó városi erődfal maradványai.

Az épületek együttesen a város szimbolikus jelképei is egyben. A református templom barokk stílusban épült az 1700-as évek elején. Bővítése 1818-ban történt, mely során klasszicista stílusjegyeket használtak az építők.

Az egyházi épületet 2000-ben teljesen felújították. Az épületben több régi múlt idéző ereklye látható, mint a Mózes-szék 1816-ból, vagy a szószék terítője 1937-ből, melyre a város címere van hímezve. Az istentiszteletek mellett ez a templom többször is otthont ad hangversenyeknek, énekkari esteknek.

A hajdúszoboszlói református templom szeretettel várja a városba érkező fürdőző vendégeket is. A templom egyik egyedi kezdeményezése az épületben található nagy Magyarország térkép, melyen az istentiszteletek végeztével, kis gombostűvel jelöli minden távolról érkező testvér szülővárosát. A gyülekezet és a hit nagyságát e térképen található sok-sok gombostű is szimbolizálja. A templom nyitvatartási idő szerint látogatható, azon kívül előzetes bejelentkezéssel. Elolvasom

2011. február 2.

Görög Katolikus Templom

Hajdúszoboszló Görög katolikus temploma a város központjában, a Szilfákalja utca 4. szám alatt, a Kulturális Központ szomszédságában található.

A templomot, mely egyben Hajdúszoboszló legifjabb temploma 1994-ben építette a városi görög katolikus közösség. A tervező Lengyel István, aki az építkezésnél a modern alapanyagokat és a bizánci építészeti jegyeket együttesen alkalmazta. Ez által új épített öröksége lett a Hajdúszoboszlónak, melyben egyesül a modern építészet és az ókori művészet.

A templom belsejét díszítő ikonok Latorcainé Újházi Aranka munkái. A templom látogatható.

Liturgikus rend:
Hétfőtől péntekig: 08.00 Szentliturgia
Vasárnap és ünnepnap: 09.30 Utrenye; 10.00 Szent Liturgia Elolvasom

2011. február 2.

Harangház és festett jelfái

A harangház Hajdúszoboszló új épített öröksége, Oborzil Edit iparművész és Rácz Zoltán építész együttes alkotása, mely szimbóluma is egyben a városnak.

A Harangház Hajdúszoboszló legfiatalabb építészeti alkotása, mely a városnak adományozott Oborzil harang-hagyaték elhelyezésére és bemutatására szolgáló épület.

A kör alaprajzú nyitott építménynek, megőrző és bemutató szerepe van, melyben a Hajdúszoboszló részére hagyatékozott 50 db alumínium harang került elhelyezésre. Az épület megtervezésekor Rácz Zoltán építőművész több jelképrendszert alkalmazott, hiszen a Harangház négy darab pillére a négy évszak, a négy égtáj és a harangrendszer kezdőpontjait is jelöli.

A Harangház épülete a Gyógyfürdő és a város főutcája közötti parkban van elhelyezve, az építmény az építész szerint a jelképes kárpát medencét jelenti, melybe csordogál a szomszédos parkban lévő három darab festett jelfa tövéből induló négy forrás.

A három darab festett jelfa szellemiségében teljes mértékben segíti illetve felerősíti az épület funkcionális és eszmei szerepét, értékét. A három jelfa a Turul legendát, a Csodaszarvas történetét és az Életfához fűződő mese és mondaköröket jeleníti meg és azokat a színezetükkel is hangsúlyozzák.

A három jelfa elnevezése Turulo, Csodaszarvas és Lélekmadár. A jelfák az alábbi küldetéseket hivatott jelképezni a világban:
a Turulo a magyarság, az Árpád-ház küldetésének beteljesülését
a Csodaszarvas az elődeink égi értékeket felismerő tudásán alapuló földi küldetését
a Lélekmadár isten fája, az életfa, az újjászületés képességének jelképe.
A jelfákon ősi rovás írással az alábbi feliratok olvashatóak:
Turulo: Áldott szép Nap, fényes szép Nap, hajnalodva megszületik, megjelenik, fényesedik
Csodaszarvas: Követ vagyok ég Atyától, Küldött vagyok nagy törvénytől
Lélekmadár: Megérik a Föld is egy új születésre

A Harangház harangjai egyedi alkotások, melyek létrehozásánál a művészeket a XI-XII. századi kőfaragvány, ötvösmunka, ékköves berakás, palástminta, hímzés és zsinórozás ihlette. A harangok szimbólumai szorosan köthetőek az államalapítás korához, a kis tó körüliek kifejezetten Szent István emlékezetére készültek, és mindegyiken egy-egy latin nyelvű mondat olvasható államalapítónk törvényeiből. Innen kedve a történelmi tabló egy helyben, mint a Feszty-körkép, az épület peremén álló faoszlopok faragásain vonul körbe, Szent István korától napjainkig. A medence, vagyis az államalapítás utáni első oszlop a XI-XIV. század állandó háborúskodásait ábrázolja. A további oszlopokon látható faragványok az alábbiakat ábrázolják:
2. oszlop: a Közép-Európában zajló hatalmi viszályok, a török hadsereg hódítása, a Nándorfehérvári csata győzelmét
3. oszlop: a reformáció és a kálvinista vallás térhódítása, ahol jelképként megjelenik a bárány és a pelikán, aki saját magát áldozza fel fiókáinak
táplálásáért
4. oszlop: a három részre szakadt Magyarország
5. oszlop: a Habsburg dinasztia uralmát jelképezi, mely négyszáz évig tartott
6. oszlop: a Rákóczi féle szabadságharc
7. oszlop: 1848-49-es szabadságharc, időrendben is ide illeszkedik be a Kölcsey Harang, mely a 6. és 7.-es oszlop között áll
8. oszlop: az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte, a dualizmus kor
9. oszlop: Trianon, a történelmi Magyarország széthullása
10. oszlop: 1956, 1989 „szabadok vagyunk”
11. oszlop: Hogyan tovább?

Ha Hajdúszoboszlón pihen, sétáljon el Ön is a Szent István Parkba és csodálja meg a Harangház egyedi épületét a hozzá tartozó faragott oszlopokat, valamint a mögötte lévő parkban a festett jelfákat. Elolvasom