Archívum

2025. február 17.

A Szoboszlói Irodalom Háza

A hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum 2024 őszén nyitotta meg új kiállítási egységét a Szoboszlói Irodalom Házát.
A kiállítás időben a 19. század végét és a 20. századot öleli fel. Ezen az időintervallumon belül mutatja be a különböző érdeklődési körű és eltérő irodalmi kvalitásokkal rendelkező alkotók életművét, életpályát. Bennük a közös pont Hajdúszoboszló, az innen való származás tudata, valamint az itteni alkotás ténye.

Bővebben a kiállítási tárlatokról:
A kiállításban kiemelt helyet kapott Szép Ernő (1884-1953), aki a 20. század első felében a szépirodalom mindhárom műnemében (költészet, próza, dráma) maradandó értéket alkotott. Először költeményeivel vált ismertté, majd népszerű színpadi szerző lett (ma drámaírói díj is viseli nevét), de írt regényeket, elbeszéléseket is.

Jellegzetes és központi figurája volt akkoriban a magyar irodalmi életnek. Munkatársa volt a korszak meghatározó lapjának, a Nyugatnak. Bár nem volt tagja egyik irodalmi tömörülésnek sem, a magyar irodalom élvonalába tartozó szerzőkkel tartott fenn baráti kapcsolatot.
Így szoros kapcsolatot ápolt Ady Endrével, Tóth Árpáddal, Molnár Ferenccel, Ambrus Zoltánnal, Bródy Sándorral, Krúdy Gyulával, Karinthy Frigyessel. Élete során számos településen megfordult, de élete végéig szoboszlóinak vallotta magát.

A kiállításban Szép Ernő élethű viaszfigurája mellett könyvkuckó, interaktív szöveggyűjtemény, digitális tartalmak várják a látogatókat a múzeum nyitvatartási idejében. Elolvasom

Szeretnéd te is megosztani a hajdúszoboszlói élményedet a nagyközönséggel? Küld el a történetedet nekünk!

Megosztás

2021. augusztus 2.

MeseKorzó

Egy mesés kaland vár rád Hajdúszoboszlón családoddal vagy romantikus séta pároddal, ne hagyd ki!
Tegyetek egy sétát a MeseKorzò családi vagy felnőtteknek kialakított romantikus útvonalán, amely során egy térkép segítségével kell megtalálnotok Hajdúszoboszló több helyszínén az egyedileg készített és dekorált meseházikókat. Ezekben egy-egy mese mellett feladatok, kérdések is várnak rátok és még a három próbát is kiállhatjátok!
Nemcsak jól szórakozhattok, új történetekkel ismerkedhettek meg, hanem egymást is jobban megismerhetitek akár családdal vagy párotokkal járjátok be az utat. A MeseKorzón végig mehettek gyalog, biciklivel és autóval is, Hajdúszoboszló számos nevezetességét érintve az egyes útvonalakon.
Vajon ti kiálljátok a három próbát? Ha igen, a végén egy névre szóló oklevelet is kaptok.
Ha útnak indulnátok a Hotel Járja recepcióján tudtok a MeseKorzóra befizetni, a meseútlevelteket és a meseházakat nyitó kulcsokat átvenni. Elolvasom

2021. március 18.

Kerékpártúra Hajdúszoboszlóról Ebesig – Térségi

Akik aktív kikapcsolódásra vágynak, azok megtehetik két keréken Hajdúszoboszló és Ebes között!
Ebest és Hajdúszoboszlót kiépített kerékpárút köti össze, a 4-es számú főút mentén.
A két település közötti táv 8,4 km a hajdúszoboszlói Tourinform irodától számítva.
Ezt a kerékpártávot nem csak az aktív kerékpárosoknak, hanem a gyermekes családoknak és akár az idősebb korosztálynak is ajánljuk.
További kikapcsolódási lehetőségként továbbá ajánljuk Ebes felfedezését is!
Habár a jelenlegi időszakban a múzeumok és egyéb látogatóközpontok zárva tartanak, mégis érdemes legalább kívülről megtekinteni Ebes látnivalóit.
A következő köztereket ajánljuk figyelmükbe
Szent István park
A park takarékszövetkezet és a Szent Lőrinc katolikus templom közt helyezkedik el. 2011. augusztus 18-án civil kezdeményezésre a középkori falu 1594-es pusztulásának emlékére fakeresztet állított a község. A kereszt Tokai Attila ebesi fafaragó munkája.
Széchenyi tér
A Községház melletti tér 2000-ben kapta meg gróf Széchenyi István nevét.
A gróf, téren található teljes alakos bronzszobrát is ekkor avatták fel.
A műalkotás Győrfi Lajos szobrászművész keze munkája.
2012-ben újabb elemmel gazdagodott a tér, a község első szökőkútjával.
A díszkúton látható kompozíció „Halászháló halakkal” szintén Győrfi Lajos alkotása.
Nagy park
Az ebesiek kedvelt közösségi tere a község „tüdejeként” és ismert Nagy park, amely régen is számos községi ünnep, majális helyszíne volt.
A parkban játszóeszközök, hatalmas füves terület és tűzrakóhely várja a kirándulókat.
A körülvevő erdő kedvelt a futás szerelmesei körében, madárdalos hangulata főként tavasszal és nyáron lebilincselő.
Érdemes lehet még kívülről megcsodálni Ebes templomait is.
A Református templom
A modern kori Ebes első templomát 1992. október 24-én kezdték építeni. Az első templomterv az alapozás hibái miatt nem valósulhatott meg, ezért 1993-ban újraindult az építkezés egy második terv alapján. Ekkor a templomhajó épült fel, valamint a torony megépítésére is sor került. Újabb lendületet 1995-ben kapott az építkezés. Meilen, svájci testvérváros és polgármestere, valamint a Tiszántúli Református Egyházközség és az Ebes Községi Önkormányzat segítségével került a templom tető alá. 1997. február 12-én a toronysisakkal együtt a helyére került a tetőszerkezet. 1997. június 8-án szentelték meg a harangokat: Mária és Márton harangok Gombos Lajos őrbottyáni harangöntő műhelyében készültek. A templom karzatának festett kazettáit Buka László festőművész készítette, amelyek bibliai motívumokat és református jelképeket ábrázolnak. 1997. október 5-én adták át a templomot Dr. Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök és Bukáné Zakar Zsuzsanna tiszteletes asszony ünnepi istentisztelete mellett.
A református templomkertben emlékmű található az Ebesre kitelepített családok tiszteletére.
Szent Lőrinc katolikus templom
A templom 1997-ben épült. A 182 négyzetméter alapterületű templom és hitoktató terem Kováts Ákos építészmérnök és Mohácsi Péter belsőépítész tervei alapján készült el az Ady Endre utcában. A festett üvegablakok Szabó Erzsébet munkái, a magyar szenteket ábrázolják, az oltás tűzzománc képeit Lőrincz Vitus készítette. A toronyban lakó harang Szent Miklós nevét viseli, az ősi templom védőszentjének tiszteletére.
Érdekesség a Római katolikus templomról, hogy 1998.augusztus 9-én Bosák Nándor megyéspüspök Szent Lőrinc tiszteletére felszentelte. Elolvasom

2021. február 16.

A Feketekerámia bemutató ház- Nádudvar

A „Tűz és Föld művészete”-ként emlegetett, Nádudvaron több százéves múltú fazekas mesterség az 1700-as évektől kezdődően már hagyomány a Fazekas családban.
A látogatók amellett, hogy megismerkedhetnek Ifj. Fazekas István népi iparművész kiállításával, valamint betekintést kaphatnak a helyi fazekasság történetébe, részesei lehetnek az edénykészítés, korongozás folyamatának is.
A bemutató házban az érdeklődők elsajátíthatják a tipikusan nádudvari díszítésre jellemző technikát is.
Az agyagból készített edények jellegzetesen fekete színűek.
A kiállításon nemcsak a régi, hanem a mai formák is bemutatásra kerülnek.
Azon látogatók részére, akiknek elnyerik tetszésüket a különleges edények, lehetőséget biztosítanak vásárlásra is.
Megközelítés

A bemutatóház Hajdúszoboszlótól 18 km-re helyezkedik el Nádudvaron, a Fő úton.
Autóval, valamint autóbusszal is lehetséges a megközelítése, az úgynevezett „fő” buszmegállótól 3 percre található. Elolvasom

2021. február 16.

Mihalkó Kalaposház – Balmazújváros

A Mihalkó Kalaposházban az érdeklődők megismerkedhetnek a még 1800-as évekhez kapcsolódó, családi hagyománynak számító kalapos mesterséggel, további érdekességként pedig meg tekinthetik az egyéb népművészeti tárgyakból, valamint a család által készített kalapokból álló kiállítást.

A Mihalkó Kalaposházról
Az egyik legrégebbi kézműves foglalkozásnak számít a természetes alapanyagból – bárány gyapjúból – való pásztorkalapok készítése. A kalapkészítés hagyománya az 1800-as évekre nyúlik vissza a Mihalkó családban. Mihalkó Gyula (1949-2016) kalapkészítő népi iparművész a kalapkészítést édesapjától és nagybátyjától, Mihalkó Zoltántól tanulta meg, akiknek az apja, de már a nagyapja is ezzel foglalkozott. Fejfedőket készített a környék lakói számára: hortobágyi, kiskunsági pásztorkalapokat, továbbá süvegeket, paraszt és polgári kalapokat, néptáncos és szuvenír mini kalapokat. Munkáját számos díjjal elismerték, a népi iparművész címet 1999-ben, a Népművészet Mestere címet 2003-ban kapta meg. Saját műhelyét 1997-ben készítette el fiával, majd népművészeti alkotóházat építtetett 2004-2005-ben édesapja műhelye helyén. A hagyományos szerszámokkal felszerelt, de modern berendezésű műhely előtti teremben a Mihalkó kalaposok által készített összes kalaptípusból és egyéb népművészeti remekekből rendezett kiállítás látható. Ezen ősi mesterség emlékét őrzi a 2014-ben részben pályázati támogatással létrehozott házi múzeum. A Hungarikum Bizottság döntése értelmében a „Mihalkó-féle hortobágyi pásztorkalap” 2016-ban felvételt nyert a Magyar Értéktárba, így ezentúl a kiemelkedő nemzeti érték címet viseli. Elolvasom

2018. június 21.

Szabó Magda Emlékház

Szabó Magda Kossuth-díjas írónő születésének 100. évfordulója alkalmából 2017. október 5-én nyílt meg a Szabó Magda Emlékház az írónő egykori iskolájában, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában. Elolvasom

2018. június 20.

Repülőtér- Nordic walking- futó útvonal

A Nordic Walking, mely egy 100%-ban állóképeség sport, most már Hajdúszoboszlón is tehetsz egy próbát, hogy te mennyit bírsz. A cél egy meghatározott táv megtétele, miközben egy természetvédelmi táj szépségeiben gyönyörködhetsz. Elolvasom

2016. július 21.

Nagyerdei Kultúrpark

A debreceni Nagyerdei Kultúrparkban kettő az egyben élményben lehet részed, hiszen itt megnézheted az Állatpark állat és növényvilágát, valamint szórakozhatsz a Vidámparkban.
Állatkert

A debreceni Állatkert a Nagyerdő csodálatos fái között már 1958 óta fogadja a látogatókat. Vidéki állatparkként elsőként nyitotta meg kapuit a debreceni állatkert, mely az alapítás óta folyamatosan szépült, bővült. Az alapítás kori kicsiny terület mára 17 hektárra bővült és mutatja be öt földrész 165 fajának mintegy 1500 példányát.
Vidámpark

Az 1960-ban „Ludas Matyi Vidámpark” néven alapított intézmény 1961 óta az állatkerttel közösen működik és Nagyerdei Kultúrpark néven várja a szórakozni vágyókat.
A debreceni Vidámpark a Tiszántúl legnagyobb állandó szórakoztató parkja, ahol 17 játékot (elvarázsolt kastély, dodgem, óriáskerék, gyermekvasút stb.) használhatnak a látogatók. A Parkban muzeális emléknek számító játékok is megtalálhatóak, hiszen az 1800-as évek végén készített lovasforgó ipartörténeti emlék, valamint a gyermekvasút is egy régi darab, mely a mini dámrezervátumig szállítja az utasokat.
A vidámpark területén a játékokon kívül található a Trópusi ház, a teve- és dámvad karám, valamint a Pálmaház-Terrárium is. A kastélyban az 50 éves Vidámpark történetét bemutató kiállítás látható.

Az utóbbi években új játékokkal is gazdagodott a Park, ezek a következők Kukac hullámvasút, Nosztalgia kisautó és Repülős forgó. Elolvasom

2016. július 20.

Nyíregyházi Állatpark

A Nyíregyházi Állatpark a várostól 5 km-re a sóstói üdülőövezetben található, ahol egyedi élményekben lehet része az idelátogatóknak.

Az Állatpark egy természetes, szinte háborítatlan környezetben kapott helyet a tölgyerdő mélyén. A 30 hektáros területen világrészek fogadják a látogatókat hogy végigjárhassák a Földet, megfigyelhessék egyedi körülmények között, hogyan élnek a világ különböző vidékein az állatok.
A parkot 1998-ban hozták létre, melynek célja az volt, hogy megőrizve a természetes környezet adta lehetőségeket egy olyan állatpark jöjjön létre Magyarországon, ahol követik a modern nyugat-európai állatkertek küldetését.

A sokszínű állatvilág több mint 500 faja, és több mint 5000 egyede él a Nyíregyházi Állatparkban, melyek között olyan különlegességekkel találkozhatnak látogatóink, mint a fehér tigris, az afrikai elefánt, a komodói sárkány, az indiai orrszarvú, a jegesmedve, a homoki tigriscápa, és a nyugati síkvidéki gorilla. Több, mint 50 fajmegmentési program részeseként sikeresen szaporodik nálunk többek között a zsiráf, a lisztmajmocska, a borneói orangután, a bali seregély és a szibériai tigris. Elolvasom

2016. július 13.

Hajdúszoboszlói Fazekasház

A Hajdúszoboszlói Fazekasház Fazekas Istvánnak, a népművészet mesterének 1976-ban megnyitott múzeuma.

A népi jellegű épület ma népművészeti gyűjteménynek ad otthont, valamint a látogatók múzeumpedagógiai foglalkozások keretében ismerkedhetnek meg a fazekassággal.

Fazekas Istvánról:
Fazekas István 1924. április 18-án született Nádudvaron, évszázadok óta fazekassággal foglalkozó dinasztia tagjaként. Korán megtanult korongozni, eredetileg mégsem készült fazekasnak. Később, édesapja műhelyében volt fazekasinas, s nála szabadult fel. 1952-ben lett népművész, 1954-ben az elsők között kapta meg a Népművészet Mestere kitüntető címet, a nádudvari fekete kerámia kimagaslóan magas művészi továbbfejlesztéséért, népszerűsítéséért. 1973-ban Nádudvarról Hajdúszoboszlóra tette át székhelyét, itt rendezte be műhelyét, s hozta létre saját keze munkája által a Hajdúszoboszlói Fazekasházat, kis házi múzeumát.

A Fazekasház:
A hagyományos nádfedeles paraszti házak formájára emlékeztető bemutatótermet, műhelyt épített és bekapcsolódott az idegenforgalomba is. A Hajdúszoboszlói Fazekasház Fazekas István 2007-ben bekövetkezett halála után gazdátlanná vált. A múzeum megnyitásának 40. évfordulóján, 2016-ban a ház újra megnyitja kapuit, hogy tovább szolgálja a magyar népművészetet. „Kézbe illő hagyomány” című állandó, és „Madárka, madárka” című időszaki kiállítással várja látogatóit, akik bemutatók és foglalkozások keretében ismerkedhetnek a fazekassággal, kipróbálhatják az agyagformálást és a korongozást is.

Kiállítások:
– Kézbe illő hagyomány, válogatás a debreceni Déri Múzeum néprajzi gyűjteményéből
Kiállításunk az alföldi parasztság tárgyi kultúrájának népművészeti értékkel is bíró darabjaiból nyújt ízelítőt, elsősorban a paraszti lakáskultúra és a ház körüli munkák, az élelmiszer előállítás jellegzetes eszközeinek bemutatása által. A paraszti használati eszközök kialakulásának hosszú folyamatában elsősorban a célszerűség, a praktikum szempontja volt az elsődleges. Éppen ezért a természetes anyagokból kialakított tárgyakon létrehozóik, a korabeli tárgyalkotók, a legegyszerűbb megoldásokra törekedtek. Mindez azt eredményezte, hogy „kézbe illő”, jól használható darabok jöttek létre, esztétikai szempontból pedig egy nagyon letisztult formavilág alakult ki.
A 18-19. században Debrecen és Hajdúböszörmény is jelentős központja volt a bútorművességnek, a festett bútorok készítői mezővárosi asztalosmesterek voltak. A festetlen, bárdolt fa lapokból összeállított ácsolt ládákat Erdélyből vagy Észak-Magyarországról szállították az Alföldre.
A használati eszközök egy részét barkácsoló parasztemberek is elkészíthették, de az igényesebb, mívesebb darabok mesteremberek, főleg bognárok, kovácsok keze munkáját dicsérik. Ezek a tárgyak igényes, tartós alapanyaguk, méretük által az alföldi parasztpolgári kultúra gazdasági jelentőségét, s egyben egykori használóik társadalmi rangját, emberi méltóságát is közvetítik. Elolvasom

1 2 3 Következő »