Lovashajdúk szerepe Hajdúszoboszló életében

2020. május 13.

Hogy kik is voltak a hajdúkés milyen szerepük volt Hajdúszoboszló kialakulásának történetében? Erre kerestük a választ a hajdúszoboszlói levelező-lapozó egyik fejezetében.

Tényleg rablók voltak a hajdúk?

Bár a hajdú szó eredete mindmáig tisztázatlan, a hajdúkról tudvalevő, hogy a 16. századtól fogva beszélhetünk róluk, mint fegyverforgató marhapásztorokról, akik német és itáliai földre hajtottak gulyákat. A fegyverek elsősorban az állatok, mint vagyon védelmére szolgáltak, de néhány évtized elteltével a hajdúk az ország legjobb zsoldos katonáivá váltak. A 17. század elejére számuk elérte a harmincezret, ugyanis a török hódításainak köszönhetően földönfutóvá vált jobbágyok, kisnemesek más lehetőség híján összeverődtek, bandákba szerveződtek, és a betevőre valót bizony rablással, fosztogatással keresték meg.

Bocskai és a hajdúk

Bocskai István erdélyi fejedelem látta a lehetőséget a számkivetett hajdúk fegyveres erejében, így fizetség ígéretével Habsburg-ellenes felkelése szolgálatába állította őket. Az első bécsi béke megkötése után, 1606-ban nemesi jogokat, teljes adómentességet és alföldi birtokaiból részt adományozott nekik katonai szolgálatukért cserébe. Így jöttek létre az Alföldön a hajdúvárosok, a hajdúvárosokból a Hajdúkerület, és így vált szép lassan Szoboszló falvából Hajdúszoboszló városa.

Megosztás

A weboldal használatával hozzájárul a sütik használatához. Részletek...

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás