Lovashajdúk szerepe Hajdúszoboszló életében

2020. május 13.

Hogy kik is voltak a hajdúkés milyen szerepük volt Hajdúszoboszló kialakulásának történetében? Erre kerestük a választ a hajdúszoboszlói levelező-lapozó egyik fejezetében.

Tényleg rablók voltak a hajdúk?

Bár a hajdú szó eredete mindmáig tisztázatlan, a hajdúkról tudvalevő, hogy a 16. századtól fogva beszélhetünk róluk, mint fegyverforgató marhapásztorokról, akik német és itáliai földre hajtottak gulyákat. A fegyverek elsősorban az állatok, mint vagyon védelmére szolgáltak, de néhány évtized elteltével a hajdúk az ország legjobb zsoldos katonáivá váltak. A 17. század elejére számuk elérte a harmincezret, ugyanis a török hódításainak köszönhetően földönfutóvá vált jobbágyok, kisnemesek más lehetőség híján összeverődtek, bandákba szerveződtek, és a betevőre valót bizony rablással, fosztogatással keresték meg.

Bocskai és a hajdúk

Bocskai István erdélyi fejedelem látta a lehetőséget a számkivetett hajdúk fegyveres erejében, így fizetség ígéretével Habsburg-ellenes felkelése szolgálatába állította őket. Az első bécsi béke megkötése után, 1606-ban nemesi jogokat, teljes adómentességet és alföldi birtokaiból részt adományozott nekik katonai szolgálatukért cserébe. Így jöttek létre az Alföldön a hajdúvárosok, a hajdúvárosokból a Hajdúkerület, és így vált szép lassan Szoboszló falvából Hajdúszoboszló városa.

Megosztás

A weboldal használatával hozzájárul a sütik használatához. Részletek...

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close