Hogy kik is voltak a hajdúkés milyen szerepük volt Hajdúszoboszló kialakulásának történetében? Erre kerestük a választ a hajdúszoboszlói levelező-lapozó egyik fejezetében.
Tényleg rablók voltak a hajdúk?
Bár a hajdú szó eredete mindmáig tisztázatlan, a hajdúkról tudvalevő, hogy a 16. századtól fogva beszélhetünk róluk, mint fegyverforgató marhapásztorokról, akik német és itáliai földre hajtottak gulyákat. A fegyverek elsősorban az állatok, mint vagyon védelmére szolgáltak, de néhány évtized elteltével a hajdúk az ország legjobb zsoldos katonáivá váltak. A 17. század elejére számuk elérte a harmincezret, ugyanis a török hódításainak köszönhetően földönfutóvá vált jobbágyok, kisnemesek más lehetőség híján összeverődtek, bandákba szerveződtek, és a betevőre valót bizony rablással, fosztogatással keresték meg.
Bocskai és a hajdúk
Bocskai István erdélyi fejedelem látta a lehetőséget a számkivetett hajdúk fegyveres erejében, így fizetség ígéretével Habsburg-ellenes felkelése szolgálatába állította őket. Az első bécsi béke megkötése után, 1606-ban nemesi jogokat, teljes adómentességet és alföldi birtokaiból részt adományozott nekik katonai szolgálatukért cserébe. Így jöttek létre az Alföldön a hajdúvárosok, a hajdúvárosokból a Hajdúkerület, és így vált szép lassan Szoboszló falvából Hajdúszoboszló városa.
