Bagaméri Kék-Kálló-völgy és álmosdi Daru-láp – Térségi

Fedezze fel Bagamér élővilágát a Kék-Kálló-völgy és az álmosdi Daru-láp mentén.

Bagamér Hajdú-Bihar megye északkeleti részén, a 48-as főúttól nem messze, a megyeszékhely Debrecentől 34 kilométerre, a román határ mellett, a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet közelében található. A nyíri homok és az érmelléki feketeföld határterületére települt.
Szomszédos települései Vámospércs és Álmosd.

A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet Kék-Kálló-völgy elnevezésű területe Bagamértól északnyugatra helyezkedik el, kiterjedése közel 700 ha.

Álmosd és Bagamér határát É-ról D-felé szeli át az ún Kék-Kálló, vagy II. számú főfolyás, melynek völgyében szinte valamennyi jellegzetes nyírségi élőhelyet megtaláljuk a nevezetes Daru-hegyek (vagy Malomgát) homokbuckáitól, s a Kokadig, sőt Létavértesig elnyúló Daru-lápok nyírvízlaposaitól a különlegességnek számító ezüsthársas tölgyesig, mely egy meredek buckaoldalt borít.
Érdemes felfedezni a táj élővilágát, ugyanis kellemes barangolásban lehet része annak aki megteszi. Jelölt turista úton is körbejárható, amely ideális túra és futóterep lehet a természet szerelmeseinek, sőt akár kerékpárral is meg lehet próbálni.
Változatos az itteni táj, képét meghatározza a területegység közepén kanyargó Konyári-Kálló, és az azt övező homokbuckák.
„Folyó” és „hegyek” találkoznak tehát, a helyi elnevezésekkel szólva, természetesen jóval szerényebb méretekről, és emberközelibb léptékről van szó. A völgy képét a víz határozta meg évezredeken keresztül. Valószínűleg a folyó mentén hosszan elnyúló láptavak, lápok és láprétek borították ezt a tájat, helyüket a mindenkori, nagyobb időléptéken mért vízviszonyoknak megfelelően váltogatva. Ennek a paradicsomi állapotnak csak a nyírvízmentesítő társulatok tevékenysége vetett véget. Munkájuk nyomán megszelídült a völgy, a tavaszi vizek gyorsabban leszaladtak, az élőhelyek szárazodásnak indultak.
Jelenleg a bagaméri határtól az álmosdi és kokadi határon keresztül egészen Létavértesig húzódnak a Kálló mentén elterülő lápok és láprétek, némi ízelítőt adva az évezredekkel ezelőtti élővilágból. A Kálló völgyének Bagamér és Létavértes közötti szakasza kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként a Natura 2000 hálózat tagja, a bagaméri és álmosdi területek pedig a tájvédelmi körzetnek is részei.
A Bagamér-Vámospércs műúttól délre fekvő részen találjuk a területegység természeti értékek szempontjából a legértékesebbek közé tartozó részét. Az itteni, meredek falú, kopár homokbuckák számos védett homoki növénynek adnak otthon.
A Tájvédelmi Körzet területén olyan növények fedezhetőek fel , mint például a fokozottan védett növényfaj a Kárpát-medencei bennszülött magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens).Virágai bíborlilák, fehéren szőrözöttek, ellenfényben bundásnak tűnnek. Egy-egy öregebb tövön akár 40 virágot is láthatunk. Ezen kívül még több védett növényfaj is megtalálható.
Már nevében is viseli a homoki jelzőt a homoki nőszirom (Iris arenaria). Apró termetű, a gyepben észrevétlenül megbúvó, a figyelmet könnyen elkerülő növény. Sárga virágú, lepelcimpái gyapjasan szőrösek, virágtorka kékes. Az érdeslevelűek közé tartozó homoki vértővel (Onosma arenaria) is találkozhatunk. Sárga, forrt szirmú virágai vannak, nevét a gyökerében található piros festékanyagról kapta. Dél-európai rokonának gyökeréből ételfestéket nyertek.
Állatvilága is különleges, szerencséje van annak a túrázónak, aki lencsevégre tudja kapni a védett földikutyát.
A bagaméri Malom-gát területén egy 2013-14-ben végrehajtott természetvédelmi akció eredményeként egy kisebb populációja él az erdélyi földkutyának (Nannospalax transsylvanicus). Ez a különleges életmódú, vészesen megritkult rágcsáló Kárpát-medencei endemizmus, csak itt él.
A Bagamér-Vámospércs műúttól északra a folyó völgye kiszélesedik, két partján legelők terülnek el. Nagy részük nem is olyan régen még szántóföldi művelés alatt állt, majd később vetették be fűmaggal. A természetközeli társulások főleg a mélyebb térszíneken maradtak meg. Több kisebb fűzlápban, és láprétben gyönyörködhetünk a területegység ezen részén. Különösen szép a völgy északi részén elhelyezkedő Silye-rét fűzlápja, szegélyein gyönyörű kékperjés rétekkel. Védett növénye ennek a társulásnak a buglyos szegfű (Dianthus superbus). Nyár végén bontogatja illatos, sallangos szirmú virágait, színe a fehértől egészen a sötét rózsaszínig változhat. Szép állománya van itt az akár másfél méter magasra is megnövő, nagy, hosszanti irányba redőzött leveleiről felismerhető liliomfélének, a fehér zászpának (Veratrum album). A fűzláp nyíltabb, mélyebb vizű részein több ezer tővel képviselteti magát a szintén védett békaliliom (Hottonia palustris). Hínárnövény, fehéres-rózsaszínes virágait a vízből meredeken kiemelkedő virágtengelyen hozza.
A látványos virágokat hozó növényeken kívül olyan szerény szépségekkel találkozhatunk itt, mint a ritkaságszámba menő árnyéki sás (Carex umbrosa), vagy északi sás (Carex hartmanii). Vízben bővelkedő években a haris (Crex crex) is megtelepszik a nedves réteken. Rejtett életmódú, ritkán szem elé kerülő madár. Előszeretettel bujkál a magas növényzetben, leggyakrabban csak érdes, éjszaka hallatott „krex-krex” hangja árulja el jelenlétét.
A völgy szélein futó szegélybuckákon erdőket találunk. Különleges érték a Balkán felől Erdélyen át Beregi-síkságig terjedő ezüsthárs (Tilia tomentosa), mely a területnek ezen a részén alkot kocsányos tölggyel (Quercus robur) vegyes maradványerdőt. Aljnövényzetében tavaszonként turbánliliom (Lilium martagon) és epergyöngyike (Muscari botryoides) díszlik.
A Kálló medre is otthont ad több védett állatfajnak. A kétéltűeken kívül számos ritka halfaj találta meg életfeltételeit a „folyó” vizében. A szivárványos ökle (Rhodeus sericeus) ikráit kagylók kopoltyújába rakja, majd a jól úszó ivadékok elhagyják az élő bölcsőt. Apró termetű, ritka halunk a kurta baing (Leucaspius delineatus), mindössze 6-8 centiméteresre nő meg. Szinte minden műtárgynál láthatunk a betonfelszínen pihengető fenékjáró küllőket (Gobio gobio). Igazi élőhelyei a hegy- és dombvidéki patakok, kisebb folyók, azonban a Kállóban is szép állománya él.
A Kálló mentén csak mintegy másfél kilométert kell sétálnunk dél felé, és elérjük az álmosdi Daru-lápot. Káprázatos növénypompát mutató kiszáradó láprétek terülnek itt el a Kálló völgyében. Májusban láthatjuk egy hazai orchideafaj, a pompás kosbor (Anacamptis palustris ssp. elegans) virágait. Erőteljes növekedésű, 30-80 cm magasra megnövő, sötétvörös, vagy lila virágú növény. Magjai nagyon aprók, csírázásukhoz talajlakó gombákat igényelnek. Szintén májusban virít a szibériai nőszirom (Iris sibirica), külső lepelcimpái kék erezetűek. Híres növénye az álmosdi Daru-lápnak a rezes hölgymál (Hieracium aurantiacum). Magashegyi faj, Magyarországon csak két előfordulási helye ismert, az egyik az álmosdi, a másik a Zemplénben található. Fészkes virágzatú, nyelves virágai rézvörösek. Az itteni láprétek egyik legszebb képüket nyár vége felé mutatják. Ilyenkor hozza sötét bíborszínű fejecskéit az őszi vérfű (Sanguisorba officinalis). Előfordulása azért bír nagy jelentőséggel, mert virágain táplálkozik a vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) nevű lepke hernyója. A hernyót később hangyák cipelik fészkükbe, ott hangyatojásokkal és lárvákkal táplálkozik, cserébe cukros nedvet választ ki, amelyet a hangyák elfogyasztanak. A lepkehernyó a bolyban bábozódik be, és a boglárka onnan repül ki kifejlett lepkeként.
Egy másik, állatföldrajzi érdekesség a fokozottan védett keleti lápibagoly lepke (Arytrura musculus). Alapvetően ázsiai elterjedésű faj, legnyugatibb ismert elterjedési pontja Magyarországon van. Kötődik a fűzlápokhoz, a hernyója hamvas-, más néven rekettyefűzön táplálkozik.

Forrás

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága http://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/oldal/bagameri-kek-kallo-volgy-es-almosdi-daru-lap

Megközelítés

A legegyszerűbb kocsival megközelíteni a helyet. Hajdúszoboszlóról 49,5 km, autóval 57 perc a menetidő. Debrecenen keresztül célszerű megközelíteni az E573-as úton keresztül majd Debrecenből 48-as sz. főúton Vámospércsig, majd Vámospércsről Bagamér felé haladva. A 7. kilométerkő után nem sokkal az erdőt legelők váltják fel, jobb oldalról pedig dombok tűnnek fel. Egy átereszen áthaladva lelassítunk és jobbra ráfordulunk egy földútra.
Tömegközlekedéssel is megközelíthető, ekkor Debrecenből egy Bagamérra tartó buszra kell felszállni.

Képek

Térkép

Jelenlegi pozíció
Irányok lekérdezése
Útvonaltervezés menete:
  1. Nyomja meg az “útvonaltervezés” feliratú linket a térképen,
  2. A térkép alatt megjelenő “A” mezőbe adja meg címét,
  3. Kattintson az “Irányok lekérdezése” gombra!
Megosztás

A weboldal használatával hozzájárul a sütik használatához. Részletek...

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close